Jaj de jó, hogy ikrek! 1. Szoptatás

Kislánykorom óta ikrekről álmodtam

– de azt nem gondoltam, hogy ez valóra is válik! Nos igen, a doktor úr első bejelentésére valahogy ezzel a lányos zavarral reagáltam, de rögtön éreztem, én és Balázs, a férjem, egy csapásra kiválasztottak lettünk! Mert ikreket kapni és felnevelni mind a mai napig hatalmas, néha tripla öröm, még ha időnként dupla fáradtság is.

Bulcsú és Lóránt 2008. február 12-én születtek, 38. héten, 55 centivel és 2850 és 3100 grammal. Nagyon szépen, és ikrekhez képest erősen indultunk hát neki a közös élet első napjainak, amelyektől talán jobban féltem, mint magától a szüléstől (ez egy másik történet lesz).

Tartottam attól, hogy egyszerre két kicsi babáért leszek felelős, és persze Balázs ott lesz és van a mai napig is minden percben velünk, mellettünk, de mégiscsak ő is tőlem várja a döntéseket a két fiú ellátása körül. A legjobban attól féltem, hogy lesz-e elég tejem, nem fogok-e az állandó igénybe vétel miatt annyira kimerülni, hogy nem lesz tejem – azt hiszem ezek a kérdések mindenkiben felmerülnek.

Végül egy merész döntéssel már az első héten elkezdtem a két fiút egyszerre szoptatni, arra gondolva, hogy így marad egy kis szusszanásnyi időm két szoptatás között, és talán ők sem fogják bánni. (A módszer: szoptatós párna ölben, babák rajta, fejük 1-1 mell előtt, lábaik a hónaljaim alatt.) Lehet, hogy a korai kezdés miatt, vagy, mert nagyon jó babák voltak, egy perc alatt összeszoktak, és tulajdonképpen az első két hét után már együtt keltek, együtt ettek. Ez nekem óriási segítség volt, mert azt is tudtam, hogy két baba folytonos párhuzamos ellátásához kell a rendszer, a napirend, és bevallom, engem is, és Balázst is jobban kiegyensúlyozottabbá tett, hogy tudtuk nagyjából mikor mi következik. Szerencsénkre két kisfiunk nagy egyetértésben simult bele a kiszabott keretekbe.

Azért természetesen nem ment minden ilyen simán

- hiszen az első perctől kezdve nem volt elég tej mindkét éhes kis babának. Minél többet és többet ettek volna, ezt pedig én estére egyáltalán nem tudtam produkálni, még úgysem, hogy minden percet kihasználtam az alvásra és evésre, ivásra, ami csak volt. Ráadásul a kórházban sajnos megismerkedtek a cumis üveggel, amiből nagy lyukon ömlött az édes tápszer, és nem is igazán volt kedvük „dolgozni”. Nagyon nehéz volt, és főleg az önbizalmamnak ártott rengeteget, hogy az orvosunk is azt mondta a második hét után, hogy este ne féljünk adni tápszert, attól jobban is fognak aludni, én is többet pihenhetek, és így több tejem lesz. A gondolat nem volt rossz, már eléggé kimerültem attól, hogy azon rágódom, miért nincs tejem, mit kéne tennem, és görcsösen próbáltam magamat biztatni, hogy de képes vagyok rá, csak ki kell tartanom. Az esti tápszer előtt mindig megszoptattam őket, és ahogy teltek a hetek, előfordult, hogy kevesebbet ettek a tápszerből, de sajnos az is, hogy napközben alig akartak szopikázni.

Azért lassan, lassan összeszoktunk,

bár én sajnos sokáig a szopizás előtti és utáni méricskélés rettenetes rabja voltam, amivel csak magamat frusztráltam, bár néha- néha meg is nyugtattam magam, ha sokat és szépen ettek a fiuk. Végül 11 hónapos korukig tudtam őket szoptatni, úgy, hogy az esti tápszert végig megtartottuk, de még ekkor is volt napközben elég tejem.

És azt gondolom, lett is volna, ha jobban bízom magamban. Ha nem hagyom magam már előre elbizonytalanítani, hogy két gyerekre úgysem lesz elég tej, hogy azzal csak kimerítem magam stb. Az ilyen tanácsok és „biztatások” pusztítóak, és nekem sem lett volna szabad meghallgatnom őket, csak nehéz, ha a védőnő és más hasonló jóakaró szájából jönnek.

Azt azonban tudom, hogy az egyszerre történő „tandem” szoptatás nekünk nagyon bevált, időm és energiám is maradt magamra, a regenerálódásra, hogy újra legyen türelmem a két kis bimbózó lélek rezdüléseire figyelni. Két baba szoptatásához valóban sok tejre van szükség, de az igaz, hogy amennyi a kereslet, annyi lesz a kínálat, csak ehhez időt kell adni a mamának is, hogy beálljon a termelésre.

Nem szabad tehát feladni, és fő az önbizalom!

Jaj de jó, hogy ikrek! 2. Hogyan közlekedjünk ikrekkel?

Hogyan válasszunk iker babakocsit?

Sétálni menni nem csak a babáknak kell, hanem az anyukának is – hiszen végre kiszabadulhat a 4 fal közül, és kicsit beszélgethet másokkal. Ez volt az alapelvem, és alig vártam, hogy kimehessek az első sétánkra a fiukkal.

Ekkor még a Lehel csarnok mellett laktunk, így arra az óriási feltűnésre és népszerűségre, amit szép piros-barna kockás, terebélyes iker Bergon kocsink látványa okozott nem igazán voltam felkészülve.

Eleinte nagyon élveztem, fürödtem a sok figyelemben, még büszkébb voltam a fiúkra, de az első néhány nap szüntelen megállításait és ismétlődő bugyuta és olykor kifejezetten tapintatlan kérdés halmazait azért egy idő után elkerültem volna. Ilyeneket kérdeztek az aranyos nénik és bácsik: Ikrek? (Nahát!) 1 fiú 1 lány? (Megjegyzem, mind ketten kékben voltak.) És nehéz egyszerre kettővel? Van segítsége? Természetes úton, vagy lombikban? Tud szoptatni? Brrr, nem is sorolom tovább.

Aztán kiköltöztünk Nagykovácsiba, a Zsíroshegyre, ahol az első néhány hónapban már visszasírtam a korábbi kérdésözönt, ez ugyanis nagyon a másik véglet volt: a napi két hosszú sétánk alatt nem találkoztunk egyetlen lélekkel sem! Szóval megismertem mind a két végletet. Amiről azonban a tapasztalataimat szeretném megosztani, az az, hogy hogy is válasszunk iker babakocsit.

Összegyűjtöttem a szerintem fontos szempontokat:

• Anyagi helyzet – egy új iker babakocsi meglehetősen drága, 100 000-től – 250 000 Ft-on át, határ a csillagos ég. Mivel az ikrek felnevelése valóban dupla költség, mi elég hamar eldöntöttük, hogy nem tudunk ennyit erre költeni, és elkezdtük a használt kocsikat keresni. Végül a Kismama börzén találtunk rá a mi ikerkocsinkra, Bergon Iker kocsira, alig használtan, nagyon szép állapotban és 30 000 Ft-ért. Az árban benne volt a teljes téli felszerelés: nagy kocsi huzat, és vastagabb, párnás kapaszkodó.
• Felszereltség - bolygó kerék, vagy terepkerék. Bolygó kerék a városban, aszfalton tökéletes, nagyon könnyű irányítani, sokkal kényelmesebb. Terep kerékre csak akkor van szükség, ha nem aszfaltozott úton is kell menni, pl. murvázott, kavicsozott úton. Mi végül ezért választottuk ezt a kocsit, mert Nagykovácsiban inkább ez utóbbi a jellemző. Van, ahol az árban benne van a hordozó, mi külön vettünk, ezeket is használtan, szintén a börzén, darabját 6000 Ft-ért, nekünk így is nagyon megérte.
• Súly és Méretek – fontos előre lemérni a lift ajtót, ha ilyen házban lakunk, hogy be fog-e férni a kocsi. Mi ezt elmulasztottuk, de óriási szerencsénkre a 70 cm széles ikerkocsi éppen befért, igaz, hozzá ért az ajtókhoz. Fontos azt is tudni, összecsukott állapotban mekkora, milyen nehéz, a mama is betudja-e tenni egyedül az autóba, ha arra van szükség (én be tudom, bár valóban van súlya). A Bergon kocsinak ez talán a legnagyobb hátránya, hogy lapra összecsukva is elég nagy a helyigénye, és, hogy az önsúlya kb 15 kg – tehát nem túl könnyű. Egy ernyő kocsinak összecsukható Graco típus pl. sokkal könnyebb és kisebb helyet is foglal.
• Elrendezés – egymás mellett, vagy egymás mögött üljenek a babák? Nekem az első perctől kezdve az egymás melletti tetszett, így nincs vita azon, hogy ki ül elől, vagy nem kell észben tartanom azt is, hogy ki ült legutóbb elől. Hátránya az lehet, hogy túl széles, esetleg nem fér be bizonyos ajtókon (boltok közül több is volt ilyen), valamint, hogy később a gyerekek verekednek esetleg. Nálunk ez eddig nem volt jellemző, mostanában van olyan, hogy kiveszik egymás kezéből az almát, de ez kezelhető.
• Tolókar állíthatósága – nekem nagyon fontos szempont volt, hogy lehessen állítani a tolókart. Amíg kicsik szemben tolhassam őket és láthassam őket, amikor meg már érdeklődnek a világ felé, ők nézhessenek előre és én legyek hátul.
• Tárolóhely a babakocsiban – hosszabb sétáknál fontos, hogy lehessen hova pakolni akár pelenkát, vagy játékokat, vagy bevásárlás során a dolgokat. Ennek a kocsinak hátul van két nagy zsebe, és alul egy nagy kosár, amibe tényleg sok minden belefér. Én főleg a zsebeket használom, keksz, innivaló, zsebkendő mindig belefér.
• Figyelem – ha szeretnénk, vagy nem bánjuk, ha azonnal látható, hogy ikreink vannak, akkor az egymás melletti babakocsit kell választani, ha szívesebben elkerülnénk a túlzott figyelmet, akkor egymás mögötti kocsit érdemes venni, az kevésbé feltűnő.

Összefoglalva Bergon Iker kocsi előnyei:

- jól felépített, kényelmes, nagy, jól behúzható télen

- állítható a tolókarja

- terepen is és egyébként is nagyon strapabíró (mindenen, még itt a hegyen a köveken is átmegy)

- lengéscsillapítója remek! (különösen itt a rázós terepen)

- sportkocsiként is kiváló

- masszív felépítése miatt nagyon szeretik tolni az ikrek, rá lehet nehezedni nyugodtan, nem borul fel, mint az ernyő kocsi

- ára nem túl magas, még újonnan sem

- nagyon jó szervize van, ahol a teljesen leharcolt kocsikat át is veszik, ha már nem kell, de ahol tudnak adni pótkereket, vagy bármit, amire szükség van.

Hátrányai:

- súlya: elég nehéz, üresen kb. 15 kg

- mérete: széles (kb 70cm), összecsukva is nagy helyet foglal (nekünk egy Peugeot 206 SW kombink van, ha a kocsit betettük, nem fért szinte semmi be a csomagtartóba)

- mozgás: nem túl fordulékony, nehéz vele kanyarodni, kissé ormótlan

- állítani az üléseket, a lábtartót kicsit nehézkes, majdhogynem három kezes, mert két gombot kell benyomni és a nem létező 3. kezünkkel lehúzni/feltolni az ülést például fekvő vagy ülő pozícióba

Én ormótlansága ellenére is szeretem a mi babakocsinkat, amire rengeteg becenevet is ragasztottak a járókelők: tank, szekér, kamion, hajó. J Azonnal kiszúrta mindenki, hogy ikrek ülnek benne, és tényleg mindig kaptuk a megjegyzéseket. Télen különösen szerettem, hogy jól belehetett húzni, egy csepp eső, hó vagy szél sem tudott bejutni alvó babáimhoz.

Azt végszóként bevallom, hogy a legutóbbi, áprilisi bababörzén azért beruháztunk két kis egyes ernyő babakocsira, abban bízva, hogy ha hamarosan járnak a fiuk majd, ne kelljen már a nagy kocsit cipelni magunkkal – és néha lehessen külön utakon is járni – amit szintén élveznek a srácok.

Bánfi-Klekner Bíbor

Jaj de jó, hogy ikrek! 3. Hétköznapok otthon

Napközben egyedül az ikrekkel – túlélési tippek, tapasztalatok

Bevallom eleinte jobban féltem attól, hogy napközben egyedül leszek otthon a gyerekekkel, mint magától a szüléstől. Hiszen akkor egyedül leszek felelős két pici baba minden percéért.

Ráadásul mindenkitől azt hallottam: hogyan fogod bírni egyedül? Ugye lesz segítséged? Aztán végre „előkerült” egy kedves, szintén ikres barátnőm, aki először mondta nekem azt, hogy ő bizony egyedül sokkal jobban érezte magát. Nem kellett alkalmazkodnia senkihez, ha az ikrek aludtak ő is aludt, és azzal sem kellett fárasztania magát, hogy elmagyarázza, mire van szüksége. Ez volt az első olyan vélemény, amely megerősített abban, hogy menni fog ez egyedül is. (Nyilván a körülmények is így alakultak, de most is azt gondolom jobb volt nekem így.) Persze eleinte óriási segítség volt, hogy időnként finom főtt étel érkezett a családtagoktól, ezt azért érdemes megszervezni.

Ami a túlélési tippeket illeti, én ezeket tudom javasolni általában (a gyakorlatiasabb tippeket lásd lejjebb), amik nekem segítettek:

I. Első és legfontosabb: a napirend és a rendszer kialakítása

• A lényeg a következetes sorrend és rendszeresség.

• Már az első otthon töltött napon elkezdtük finoman kialakítani a napirendünket, és nagyjából összeszoktatni az ikreket, hogy együtt aludjanak, együtt egyenek, hogy nekem is legyen pihenési időm.

• Napirendünk alapja az volt, hogy nagyjából minden nap ugyanabban az időben történjenek ugyanazok a dolgok. Így az evés, a játék, az alvás, és persze a fürdetés. Elsőnek a fürdetést sikerült rendszeresen este hatkor megcsinálnunk, aztán lassan, pár hét alatt beállt a többi dolog is.

• Azt vettük észre, hogy amellett, hogy a fiúknak biztonságot ad, nekünk is jó volt tudni, hogy mi után mi következik.

• Így is kellett legalább másfél hónap, mire be tudtunk állni a rendszerességre – ha nem is időre pontosan, de nagyjából azonos időközökre osztva a napot.

II. Az apa aktív bevonása

• Ikreknél elengedhetetlen az apa segítsége. Én nagyon boldogan engedtem Balázst büfiztetni, pelenkázni, fürdetni (ez azóta is az ő privilégiuma, de persze együtt csináljuk), éjszaka helyettem kiugrani az ágyból, ha felsírt valaki, öltöztetni, etetni később, egyszóval mindent csinálni. Nekem kizárólagos teendőnek a szoptatás maradt, de mivel én egyszerre szoptattam, ha otthon volt, ő tette őket az ölembe.

• Nyilván ehhez az apuka megfelelő hozzáállása is szükséges, de annál nagyobb örömet, amit Balázson láttam, ha bármelyik fiú a karjában volt, azelőtt sohasem tapasztaltam nála. Többször is mondta, hogy milyen nagy szerencse, hogy ketten vannak, így sohasem kell azon veszekednünk, hogy ki fogja a babát J.

III. Rugalmasság és annak elfogadása, hogy mindig minden változik!

• Ha nem úgy sikerül valami, ahogy szeretnénk, nehéz rugalmasnak lenni, de van, amikor tudnunk kell sóhajtani és legyinteni egyet, hogy „na nem baj, legalább megpróbáltam!” Hiszen azért is csinálunk terveket, hogy legyen mitől eltérni!

• Ikreknél gyakran történnek másképp a dolgok, de a babák lelkének szeretetben történő fejlődése a lényeg, ami nem szabad kárt szenvedjen a feszített elképzelések miatt. (Pl. 3-4 óránként egyenek és nem hamarabb – de ha éhesek? Nincs azért ez kőbe vésve…)

• Bevallom szeretek előre tervezni, és gyakran éreztem azt, hogy nem vagyok elég rugalmas ahhoz, hogy elengedjem a korábbi elképzeléseket, pedig ez sokszor fontos! Ha végre sikerült, annyira jól éreztem magam utána, és nem nyomasztott a sok frusztráció. (Pl. Nagyon zavart, ha úgy éreztem, nem ettek vagy aludtak annyit a fiúk, amennyit én elképzeltem, hogy kell. Aztán Balázs segítségével megtanultam, hogy ne görcsöljek annyit, tudják ezt ők jobban, mint én, és igaza is lett.)

• Fontos elfogadnunk, hogy babák esetében a folytonos fejlődés következtében mindig minden változik, és ehhez alkalmazkodni kell. Például a fiúknál eleinte nem kellett odafigyelni a sorrendre, hogy kit veszünk ki a kiságyból elsőnek, később ezt egyikőjük nagyon követelte, majd ez is megváltozott. J

IV. Merjünk tanácsot kérni

• Nagyon jó dolog más ikres anyukával beszélni, tapasztalatot cserélni! Nem kell feltétlenül minden úgy csinálni, ahogy ő mondja, de rengeteg segítséget nyújthat. Nekem időnként megnyugvást adott, hogy a másik anyuka is küzdött az ikrekkel, nem csak én, és jól esett összenevetni egy-egy azonos problémán. Javaslat: www.ikresek.hu

Gyakorlatias tanácsok az első néhány hónapra:

1. Az ágyon mindig körbe párnázva hagyd a babákat, mert nem tudhatod, mikor indul meg egy hirtelen gurulás, lepottyanás az ágyról.
   

1. Büfiztetés közben a másik baba legyen egészen közel melletted, hogy meg tudd simogatni, ha nyűgösködik.
2. Próbáld meg észben tartani, hogy kit vettél először ki a kiságyból alvás után, hogy aztán fel tud cserélni legközelebb. (Ez a babák mentalitásától is függ, az én fiaimnál az egyik fiú nagyon határozottan követelte, hogy vegyem ki, míg a másik türelmesen elnézelődött.)
3. A kiságyakat mi egymás mellé tettük és kivettük azt a rácsot, amit ki lehetett, így egy „kis franciaágy” jött létre, amit nagyon szerettek, 8 hónapos korukig így is aludtak.

1. Az első három-négy hónapban érdemes időnként felcserélni a babák fekvőhelyét egymás mellett, hogy mindkét oldalra forgassák a fejüket. Utána mi már nem cserélgettük, hogy legyen meg a biztonság érzése (mi sem cserélgetjük az ágyunkat minden este).
2. Sírás: előfordulhat, hogy egymást lovalják bele egyre jobban – én ilyenkor külön szedtem őket, külön szobába téve, és rohangáltam köztük, míg végre meg nem nyugodtak. Fontos: bele kell nyugodni, hogy anya csak egy van, így a babák sokkal többet fognak sírni esetenként, mint az egyes babák. (Ez vitathatatlanul a legkeményebb egyedül megoldandó feladat!)
3. Használd ki, hogy ketten vannak, nem félnek egyedül a szobában, és a kiságyukban nyugodtan ott lehet őket hagyni. Ez alatt az idő alatt is lehet pihenni kicsit. (Nyilván ez is a temperamentumtól függ, az én fiaim az első perctől kezdve nyugodtan aludtak együtt, nem kellett velük sétálni.)
4. Ha véletlenül egyedül kellett fürdetnem, én azt csináltam, hogy bevittem az egyik fiút hordozóban egy kis játékkal a fürdőszobába, majd ezután a másik fiút, akivel kezdtem a fürdetést. Persze előtte már elkészítettem a fürdővizet. A pelenkázóra téve mindkettejüket tudtam megcserélni őket. Így az a baba sem unatkozott és félt egyedül a szobában, akinek éppen várakoznia kellett. Közben folyton énekeltem nekik, hogy ne kezdjenek el sírni (erről is fogok írni majd).

Tanácsok egy éves kor után

1. Amikor már tudnak járni nem szabad soha semmi törékeny dolgot (poharat, tányért, stb.) az asztalon hagyni, mert biztos, hogy a terítővel együtt lerántják.
2. Bele kell nyugodni, hogy két izgő-mozgó mellett nem lehet takarítani, én a járókába teszem őket addig, amíg porszívózom, vagy felmosok. (Kedvenc játékuk ugyanis, hogy a frissen felmosott konyhába trappolnak, majd térden körbecsúszkálják….)
   

1. Zárak: mi lezártuk az előszobát és a lépcsőt egy-egy saját készítésű fakorláttal, így egy óriási járókája lett a gyerekeknek, ahol a mai napig nyugodtan szaladgálhatnak, de nem tudnak a vécékeféhez, vagy a mosószerekhez, sáros cipőkhöz, stb jutni. És ha ott kell őket egy kis időre hagyni, ami kikerülhetetlen, addig sem történhet remélhetőleg semmi baj.
2. Konyhában lezártuk a fiókokat, a törékeny dolgokat, a lábosokat, sőt még a fedőket is, miután az egyik fedő egy centi hosszan felvágta Lóci ujját. Később pedig a sütő gombjait is levettük, mert észrevették, hogy lehet tekergetni. A hűtő ajtaját is lezártuk, miután rájöttek, hogy ki lehet nyitni, és kipakolták az ajtóban lévő lekvárt és tejet a nappaliba, azalatt a fél perc alatt, míg kiszaladtam…
3. Játékok: jobb, ha mindenből kettő van, de sajnos a legtöbbször az kell, amit a másik fogott meg, hiába van belőle még egy. Én a rettenetes visítást alig bírom elviselni, ami ilyenkor történik, de jobb hagyni, hogy egymás közt lerendezzék, mint állandóan közbe avatkozni.
4. Ketten nagyon erősnek érzik magukat, és erre nagyon hamar rájönnek. Például az asztalnál nagyon jól tudják egymást hergelni, vagy nevetni azon, amit a másik csinál, hiába szólok rájuk, hogy nem szabad. Ez türelempróbáló, de szerencsére azért lehet rájuk hatni, csak nem rögtön.
5. Sétára induláskor érdemes mind a két babát nagyjából teljesen felöltöztetni, és úgy kivinni, hogy ne kelljen egyiknek se sokat ülnie egyedül a babakocsiban. Én csak ezek után szoktam felöltözni, amikor már mind a ketten a helyükön ülnek.
6. Ha főzés közben a konyhában nyüzsögnek és esetleg kér az egyikőjük a levesbe szánt répából, azonnal kell adni a másik babának is, mert kevesebb mint egy másodperc alatt meglátja és csatakiáltással követeli. Valamint azt is el kell fogadni, hogy onnantól kezdve folyamatosan kunyerálnak, tehát jobb, ha erre felkészülünk a pucolásnál!

Összességében azt kell elfogadni, hogy ha egyedül vagyunk napközben az ikrekkel, sokkal rugalmasabbnak kell lennünk és el kell viselnünk, hogy többet sírnak, ha például hirtelen anya-hiányuk támad, és egymást lökik ki az ölemből. Ha egyszerre sírnak és kérezkednek fel az ölembe mindig leguggolok, így mind a kettőjüket megtudom szeretgetni.

Fontos pozitívum ugyanakkor, hogy nagyon jól elvannak már egészen kicsi koruktól együtt, hiszen mindig van játszópajtásuk, akivel lehet fogócskázni, huncutkodni.

Bánfi-Klekner Bíbor

Hogyan válasszunk iker babakocsit?

Sétálni menni nem csak a babáknak kell, hanem az anyukának is – hiszen végre kiszabadulhat a 4 fal közül, és kicsit beszélgethet másokkal. Ez volt az alapelvem, és alig vártam, hogy kimehessek az első sétánkra a fiukkal.

Ekkor még a Lehel csarnok mellett laktunk, így arra az óriási feltűnésre és népszerűségre, amit szép piros-barna kockás, terebélyes iker Bergon kocsink látványa okozott nem igazán voltam felkészülve.

Eleinte nagyon élveztem, fürödtem a sok figyelemben, még büszkébb voltam a fiúkra, de az első néhány nap szüntelen megállításait és ismétlődő bugyuta és olykor kifejezetten tapintatlan kérdés halmazait azért egy idő után elkerültem volna. Ilyeneket kérdeztek az aranyos nénik és bácsik: Ikrek? (Nahát!) 1 fiú 1 lány? (Megjegyzem, mind ketten kékben voltak.) És nehéz egyszerre kettővel? Van segítsége? Természetes úton, vagy lombikban? Tud szoptatni? Brrr, nem is sorolom tovább.

Aztán kiköltöztünk Nagykovácsiba, a Zsíroshegyre, ahol az első néhány hónapban már visszasírtam a korábbi kérdésözönt, ez ugyanis nagyon a másik véglet volt: a napi két hosszú sétánk alatt nem találkoztunk egyetlen lélekkel sem! Szóval megismertem mind a két végletet. Amiről azonban a tapasztalataimat szeretném megosztani, az az, hogy hogy is válasszunk iker babakocsit.

Összegyűjtöttem a szerintem fontos szempontokat:

• Anyagi helyzet – egy új iker babakocsi meglehetősen drága, 100 000-től – 250 000 Ft-on át, határ a csillagos ég. Mivel az ikrek felnevelése valóban dupla költség, mi elég hamar eldöntöttük, hogy nem tudunk ennyit erre költeni, és elkezdtük a használt kocsikat keresni. Végül a Kismama börzén találtunk rá a mi ikerkocsinkra, Bergon Iker kocsira, alig használtan, nagyon szép állapotban és 30 000 Ft-ért. Az árban benne volt a teljes téli felszerelés: nagy kocsi huzat, és vastagabb, párnás kapaszkodó.
• Felszereltség - bolygó kerék, vagy terepkerék. Bolygó kerék a városban, aszfalton tökéletes, nagyon könnyű irányítani, sokkal kényelmesebb. Terep kerékre csak akkor van szükség, ha nem aszfaltozott úton is kell menni, pl. murvázott, kavicsozott úton. Mi végül ezért választottuk ezt a kocsit, mert Nagykovácsiban inkább ez utóbbi a jellemző. Van, ahol az árban benne van a hordozó, mi külön vettünk, ezeket is használtan, szintén a börzén, darabját 6000 Ft-ért, nekünk így is nagyon megérte.
• Súly és Méretek – fontos előre lemérni a lift ajtót, ha ilyen házban lakunk, hogy be fog-e férni a kocsi. Mi ezt elmulasztottuk, de óriási szerencsénkre a 70 cm széles ikerkocsi éppen befért, igaz, hozzá ért az ajtókhoz. Fontos azt is tudni, összecsukott állapotban mekkora, milyen nehéz, a mama is betudja-e tenni egyedül az autóba, ha arra van szükség (én be tudom, bár valóban van súlya). A Bergon kocsinak ez talán a legnagyobb hátránya, hogy lapra összecsukva is elég nagy a helyigénye, és, hogy az önsúlya kb 15 kg – tehát nem túl könnyű. Egy ernyő kocsinak összecsukható Graco típus pl. sokkal könnyebb és kisebb helyet is foglal.
• Elrendezés – egymás mellett, vagy egymás mögött üljenek a babák? Nekem az első perctől kezdve az egymás melletti tetszett, így nincs vita azon, hogy ki ül elől, vagy nem kell észben tartanom azt is, hogy ki ült legutóbb elől. Hátránya az lehet, hogy túl széles, esetleg nem fér be bizonyos ajtókon (boltok közül több is volt ilyen), valamint, hogy később a gyerekek verekednek esetleg. Nálunk ez eddig nem volt jellemző, mostanában van olyan, hogy kiveszik egymás kezéből az almát, de ez kezelhető.
• Tolókar állíthatósága – nekem nagyon fontos szempont volt, hogy lehessen állítani a tolókart. Amíg kicsik szemben tolhassam őket és láthassam őket, amikor meg már érdeklődnek a világ felé, ők nézhessenek előre és én legyek hátul.
• Tárolóhely a babakocsiban – hosszabb sétáknál fontos, hogy lehessen hova pakolni akár pelenkát, vagy játékokat, vagy bevásárlás során a dolgokat. Ennek a kocsinak hátul van két nagy zsebe, és alul egy nagy kosár, amibe tényleg sok minden belefér. Én főleg a zsebeket használom, keksz, innivaló, zsebkendő mindig belefér.
• Figyelem – ha szeretnénk, vagy nem bánjuk, ha azonnal látható, hogy ikreink vannak, akkor az egymás melletti babakocsit kell választani, ha szívesebben elkerülnénk a túlzott figyelmet, akkor egymás mögötti kocsit érdemes venni, az kevésbé feltűnő.

Összefoglalva Bergon Iker kocsi előnyei:

- jól felépített, kényelmes, nagy, jól behúzható télen

- állítható a tolókarja

- terepen is és egyébként is nagyon strapabíró (mindenen, még itt a hegyen a köveken is átmegy)

- lengéscsillapítója remek! (különösen itt a rázós terepen)

- sportkocsiként is kiváló

- masszív felépítése miatt nagyon szeretik tolni az ikrek, rá lehet nehezedni nyugodtan, nem borul fel, mint az ernyő kocsi

- ára nem túl magas, még újonnan sem

- nagyon jó szervize van, ahol a teljesen leharcolt kocsikat át is veszik, ha már nem kell, de ahol tudnak adni pótkereket, vagy bármit, amire szükség van.

Hátrányai:

- súlya: elég nehéz, üresen kb. 15 kg

- mérete: széles (kb 70cm), összecsukva is nagy helyet foglal (nekünk egy Peugeot 206 SW kombink van, ha a kocsit betettük, nem fért szinte semmi be a csomagtartóba)

- mozgás: nem túl fordulékony, nehéz vele kanyarodni, kissé ormótlan

- állítani az üléseket, a lábtartót kicsit nehézkes, majdhogynem három kezes, mert két gombot kell benyomni és a nem létező 3. kezünkkel lehúzni/feltolni az ülést például fekvő vagy ülő pozícióba

Én ormótlansága ellenére is szeretem a mi babakocsinkat, amire rengeteg becenevet is ragasztottak a járókelők: tank, szekér, kamion, hajó. J Azonnal kiszúrta mindenki, hogy ikrek ülnek benne, és tényleg mindig kaptuk a megjegyzéseket. Télen különösen szerettem, hogy jól belehetett húzni, egy csepp eső, hó vagy szél sem tudott bejutni alvó babáimhoz.

Azt végszóként bevallom, hogy a legutóbbi, áprilisi bababörzén azért beruháztunk két kis egyes ernyő babakocsira, abban bízva, hogy ha hamarosan járnak a fiuk majd, ne kelljen már a nagy kocsit cipelni magunkkal – és néha lehessen külön utakon is járni – amit szintén élveznek a srácok.

Bánfi-Klekner Bíbor