Ha nem tudod hogy mondd el párodnak, hogy apa lesz, vagy nem tudod mit vegyél neki ajándékba, Szily László – Kitolás /kalauz leendő apáknak/ című könyve jó választás. Humorosan írja le hogyan élte meg felesége terhességét, gyerekük születését és a gyereknevelést, gondozást. Könnyű olvasmány, anyukáknak is ajánlom. Én egy délután alatt olvastam el (szoptatás közben, mert akkoriban 1,5 órát is eltartott egy-egy szopi). Nagyon élveztem, sok esetben magunkra ismertem. Ha éppen nem szoptattam volna, valószínűleg én is hangosan nevetek olvasás közben, mint a férjem.
Vigyázat! Van már második része is!
Ahhoz, hogy megértsem gyermekeim lelki világát, mit-miért tesznek, mélyen bele kellett ásnom magam a téma mélységébe. Megértettem azt, hiába is vádolom magam amiatt, hogy gyermekem agresszívan válaszol 1-1 játék közbeni dühkitöréssel, ez valahol/valamilyen formában mindenkinél megjelenik. Ez ugyanis életkori sajátosság. Márpedig szocializálódni kell! Éppen abban a korban, amikor is az agresszió a 18-21 hónapos korúak jellemzője. Tudom, sok anyuka szégyelli, hogy gyermeke kissé túlfűtött jellem némely társánál. A gyermekre mért rosszalló megjegyzésekről nem is beszélve. Mint ahogy az is életkori sajátosság, hogy egyedül szeretnek/tudnak még csak játszani ebben a korban, az együtt játszás készsége ugyanis 2,5-3 éves korra alakul ki, azonban egymás közelében igazán sokat tanulhatnak, miközben ez konfliktus forrása is lehet.
Hol a határ, amíg még engedhetjük? Mikor kell közbelépni? Játsszák le a maguk „játékát”, vagy tereljük el a figyelmüket elvonva az aktuális szituációtól? És vajon van-e jogunk más gyermekére rászólni, negatív jelzőkkel illetni (pl.: neveletlen!)? Csakis rajtunk, szülőkön múlik, hogyan reagáljuk le, milyen a saját nevelési technikánk, majd hogyan változhat ez a rossznak vélt tulajdonság később megfelelő feltételek esetén egészséges bátorsággá.
A nevelési stílus fogalmát Baldwin vezette be a 40-es években. Szerinte a magas szintű demokratizmus és a magas szintű kontroll a megfelelő nevelési irány, míg a legnegatívabb hatásúnak az erős kontroll és alacsony demokratizmust vélte.
Majd Dr. Ranschburg Jenő fogalmazta meg számomra a legérthetőbben, miszerint azok a gyermekek, akik nem merev szabályokkal, de bizonyos határt szabva (de a határ átlépése feddéssel jár!) vannak nevelve; és figyelemmel fordulunk érzelmeik, cselekedeteik felé, ezek a gyermekek bizony agresszívebbek! Mégpedig a birtoklásérzés, szigorú büntetés hiánya és az önálló cselekvés nem akadályoztatása miatt. Megvédik saját magukat és álláspontjaikat (meleg-engedékeny nevelési légkör). Viszont aki ilyen légkörben nő fel, pozitívan fordul a világ felé: aktív, barátságos, közvetlen, gondolkodása gyors, kreatív, érdeklődő, cselekedeteivel aktív részese a világnak. Sosem kételkedik abban, hogy szeretik, ez a szeretet azonban sosem korlátja cselekedeteinek.
Dr. Ranschburg Jenő is négy nevelési stílust különböztet meg:
meleg – engedékeny
meleg – korlátozó
hideg – engedékeny (agresszió megengedett, de nem törődik gyermeke lelki világával, időnként engedékeny)
hideg – korlátozó (elutasítás mellé, erőteljes korlát társul)
Leggyakoribb nevelési hibák közé tartozik:
a következetlenség
túlzott teljesíményelvűség
túlvédő magatartás.
Ismerek anyukát, aki úgy neveli gyermekét, mint a „meleg-korlátozó” gondolkodású, nevelési elvű anyuka. Túlnevel, túlgondoz, túlóv… túl- túl-túl. Szigorú szabály szerint élnek (Csak forró nyári napon van fagylalt, játszótérre csak játszóruhába megyünk be, mindennek mindenhol meg van a helye, étkezés kizárólag egyazon időpontban akár éhes akár nem… stb.), mindenhol szigorúan tiltott a nyílt agresszió és gyakori a büntetés. Büntet, így a gyermek magába folytja agresszióját, ami szorongást vált ki belőle. Bár jól tanul, jól viselkedik, viszont visszahúzódó, félszeg.
Akkor most büntessünk vagy sem? Szakértő szerint:
„A büntetés nagyon nem hatékony módszer… mivel különös módon éppen azt a viselkedési formát tanítja meg a gyermeknek, amit el szeretnénk kerülni. Sok szülő egyszerűen azért nyúl a büntetés eszközéhez, mert senki nem tanított nekik jobb fegyelmezési módot.”(Dr. Fitzhugh:How to Father,Signet,1974.)
Csaptam kézre, küldtem a szobájába… mondanom sem kell, semmi sikerrel. Ma így járok el:
Határozottan elmondom, hogy ez nem helyén való: „Mérges vagyok, amiért ráütöttél a másikra!”
Elvárásokat fogalmazok meg: „Szeretném, ha ez többet nem fordulna elő!”
Hogyan tehetné jóvá? „Azzal tennél a legjobbat, ha megsimogatnád.”
Választási lehetőség felajánlása: „Simogathatod, vagy bocsánatot kérsz?" … és ha továbbra sem használ:
Cselekszem: Megfogom a kezét és már nem „prédikálok”, együtt megsimogatjuk.
Problémamegoldás: „Vagy játszhattok szépen együtt/ egymás mellett, vagy bemehetsz a szobádba, ahol egyedül lehetsz játékaiddal.”
Fontos számomra az önkontroll (néha nehéz!),önfegyelem, hogy meghallgassam a véleményét, tehát szeretettel fordulok felé, mégis következetesen, megmutatva a helyes normát. Akár 5-ször, akár 10-szer, de akár 100-szor is.
”A nevelés nem más, mint szeretet és példaadás.”(Pestalossi).
Flórián Tünde
Érdekel, Te hogyan nevelsz, hogyan reagálsz dolgokra/eseményekre. Megosztod Velem/Velünk?
Az a kismama vagyok, aki a terhesség, a szülés és a baba gondozásának nagy kalandjára szeret felkészülni – könyvekből, újságokból, az internetről. A terhesség és a munkám azonban annyira lekötött, hogy a csecsemőgondozásról szóló írásokat, fejezeteket éppen hogy csak átfutottam. Azonban már akkor is feltűnt, hogy mennyire visszatérő téma a hasfájósság, és milyen nagy figyelmet szentelnek neki. És emlékeztem a cikkek visszatérő mozzanataira: a hasfájósság nagyon megviseli a babát, és megviseli a szülőket is, rendkívüli módon próbára teszi az éppen megalakuló kis családot. Nagyon nehéz elviselni, végigélni, de egy valami kell hogy biztassa a végletekig elgyötört szülőket: egyszer el fog múlni. Akkor még nem tudtam, hogy ez a kitétel lesz a kapaszkodónk hét héten keresztül.
Mi lehet a hasfájósság oka?
Gyermekorvosunk, a védőnő és a szakkönyvek egybehangzó állítása szerint az, hogy a baba szopizáskor levegőt is nyel, s ha ezt büfiztetéssel nem orvosoljuk, akkor a benn rekedt levegő hasfájást okoz – ezért tartják fontosnak az alapos büfiztetést. Nekünk is elmondták a szakemberek és a segítőkész rokonok, hogyan büfiztethetünk vállon, illetve a lábunkra ültetve is, valamint, hogy segíthet az is, ha többször váltunk mellet szoptatás közben, és minden váltásnál büfiztetjük is a kisbabát.
Ez volt tehát az elmélet. Csakhogy az én babám nem büfizett: szoptatáskor elaludt, alvás közben pedig végképp nem lehetett ilyesmire rávenni. Az ébren lévő babát is csak sátoros ünnepekkor. Hiába hurcolásztam bármilyen tempóban a lakásban, hurcolhattam éjjel, nappal, szinte semmi eredménye nem volt. Később olvastam egy módszert: magasan a vállunkon kell tartani a babát, nagyjából a gyomrocskája kerüljön a vállunkra. Íly módon aztán sikerült elérni a sátras ünnepeknél némileg nagyobb gyakoriságot. Pár hétig.
Mit tehetünk, ha a babánk hasfájós?
Összegyűjtöttem azokat a metódusokat, amelyek kis családunknak rövidebb vagy hosszabb időre segített.
Büfiztetjük.
Próbálkoztunk a hasfájást csökkentő kémiai szerekkel, vagyis gyógyszerekkel. Ebből többféle kapható a patikákban, érdemes kikérni a gyógyszerész véleményét, mert van, amelyik már egy-két hetes kortól, de van, ami csak egy hónapostól adható. A nagy négyes: Infacol, Espumisan, Sub Simplex, Gripe Water – nálunk épp az Espumisan vált be, de ahány ház annyiféle sikerélmény.
Nálunk nagyon bevált, és a hasfájás elleni küzdelmünk gerincét képezte a baba tornáztatása: a lábacskáit térdben behajlítottuk, és a mellkasához nyomtuk, illetve az egyik térdét a másik vállához közelítettük, és fordítva. Simogattuk a pociját, az óramutató járásával megegyező irányban (ez azért fontos, mert a belekben a levegő is ebbe az irányba tart).
A pihenő puma póz
A babamasszázshoz már később jutottunk el, a hasfájósság elmúlása után, de máig használjuk. Gyakorlatilag a tornának egyfajta formája, és elég sok masszázselem szól kimondottan a gázok távozásának segítésére. Nálunk a védőnők ingyenes babamasszázs tanfolyamot tartottak, de ha a lakóhelyeteken nincs ilyen, a masszázs mozdulatait könyvből is el lehet sajátítani. A kedvencem az „imádlak lelkem, drágaságom” kísérőszövegű mozdulatsor, mert közben szerelmet is vallhattam a lányomnak
Sokszor hozott enyhülést nálunk a pozíciók változtatása: a babát különböző pozíciókban tartottuk, próbáltuk megtalálni, hogy mi a legkényelmesebb neki. Észrevettük, hogy az is segített, ha átadtuk a másiknak a gyereket: maga az, hogy történt valami, kizökkentette őt a fájdalomból, elvonta a figyelmét.
Ehhez kapcsolódóan, borzasztó fontosnak láttuk a hasfájós babával való foglalkozásban a baba szórakoztatását. Gondoljunk arra, hogy ha valami bajunk van, és elvonják a figyelmünket, az átmenetileg segíthet. Én is megfigyeltem a lányomon, hogy ha szórakoztatom, és lekötöm a figyelmét, akkor kevésbé adja át magát a fájdalomnak, kevésbé éli át a kellemetlenséget. Így aztán volt, hogy gyakorlatilag egész álló nap énekelgettem neki, mondókákat mondogattam, tapsoltunk, pogácsát sütöttünk. A szórakoztatására kiváló eszköznek bizonyult az ágyra szerelhető forgó-zenélő játék is.
Sajnos a hasfájóssággal kapcsolatban az is előfordulhat, hogy hiába próbálkozunk bármivel, csak átmeneti javulást érünk el, vagy nem sikerül csillapítani kisbabánk fájdalmát. Ez borzasztó érzés, és nagyon nehezen megélhető. Sajnos el kell fogadnunk azt is, hogy vannak esetek, amikor semmi mást nem tehetünk, csak az ölelésünkkel, szeretetünkkel tudjuk biztosítani a babát, hogy vele vagyunk, odafigyelünk rá, szeretjük őt. Adjon erőt minden elgyötört szülőnek az a tapasztalat, hogy a hasfájósság várhatóan legkésőbb a harmadik-negyedik hónapig elmúlik: a baba emésztőrendszere megerősödik, és képessé válik rá, hogy megbirkózzék a táplálkozás kihívásával. Addig viszont sok erőt és kitartást kívánok minden, ezzel küzdő szülőnek.
Kisfiunkat nagyon vártuk, bár utólag, két év távlatából be kell ismernem, hogy akkor még nem tudhattuk, mi az igazi várakozás. Mi a lényege. Nem a gyakorlati készülődés. Nem a több tonnányi babamagazin, és nem a hétvégi bababolt-túrák. Mindez természetesen hozzátartozik és szükséges, de nem lényeges. A várakozás lényege a befelé fordulás, illetve annak a ténynek az elfogadása, olykor elfogadtatása (!!!), hogy az életünk gyökeresen felfordul és megváltozik.
Olyan egyszerű az élet addig, gyerekek vagyunk, majd felnövünk, és rácsodálkozunk; nem is olyan bonyolult ez. Dehogynem. Mi lehet annál nehezebb, minthogy különböző szerepeknek tegyünk eleget?! Naivan hittem, hogy egyik szerepből átvedlünk egy másikba, majd ott ragadunk. Elképzelni nem tudtam, hogy lehet az ember egyszerre nő, feleség és anya. Így kellene. Közhelyes szavak ezek, közhelyes gondolatok, épp ezért nem is mélyülünk el ilyesmiben szinte soha. Legszűkebb környezetemben is tapasztaltam nem is oly rég a közhelyes választ: „tudom” (és legyintés). Nem, nem tudjuk. Ezt nem lehet előre tudni, erre nem lehet felkészülni. Nekem legalábbis nem sikerült. Nagyon küzdelmes volt eleinte. Természetesen én is felvérteztem magam, bespájzoltam a babamagazinokat a párnám alá, és próbáltam. Megfelelni az elvárásoknak. Volt bőven. Vacak érzés szembesülni efféle gondolatokkal, de igen, voltak elvárások. Tagadhatnám is, de attól ott lebeg a levegőben. Elvárások a szülők (leendő nagyszülők) részéről… nem létezik ugyanis, hogy ne lennének kíváncsiak arra, vajon mit sikerült átadni. Én legalábbis nagy-nagy reménységekkel fordulnék gyerekeim irányába és FIGYELNÉM (most ezt mondom, hogy figyelném, és még véletlenül sem véleményezném) azt, ők hogy indulnak. Ugyanúgy, ahogy én? Könnyedén veszik az akadályokat? Elbuknak? Éreztem az elvárásokat tehát. Ugyanis korábban féltve óvtak attól is, amibe bele kellett volna rokkannom egyedül. Szembesülnöm kellett azzal, hogy ha nem is várták a bukást, de egyértelműen jelét adták annak, fel vannak rá készülve, azaz erre vannak felkészülve. Bár ezek után egyértelműen következne, én mégsem önérzetességből, nem bizonyítási vágyból, de elhatároztam, hogy TESZEM A DOLGOM. Nem belerokkanás árán, de feladni sem fogom az első kanyarban.
Ott volt a védőnéni, a doktornéni, tucatnyi egyéb és kívülálló tapasztalt ember, akire támaszkodhattam. Támaszkodtam. Ötlete, tanácsa, elvárása mindenkinek volt. Emlékszem, mennyire frusztrált voltam. Jól akartam csinálni, úgy jól, ahogy az elvárt szerint jó. Hosszú út vezetett addig, míg megtanultam, hogy nem lehet egyféleképpen jól csinálni. Nálunk nem vált be a 3 órás etetés, sem a 4 órás, de még igény szerint sem működött. Mondhatnám, nem működött Benedek sehogysem. Nem értettem, pedig nagyon akartam. Bár szépen gyarapodott, és ősi ösztöneim azt súgták, minden rendben van, nem hallgattam rájuk. AKARTAM, görcsösen, hogy nekem is egy elégedett, mosolygós és jólalvó kisbabám legyen. Benedek nem aludt.
Ráfogtuk mindenre; a vízerekre, a fogzásra, a frontokra, a környezetre. Sok igazság volt, de mi nem találtunk egyetlen egyet sem, amely kulcs lehetett volna. Közben egyre kevesebb maradt belőlem, már azt sem tudtam, hol hagytam magam el, de elvesztem teljesen. A szokásos „van-e elég tejed?” és az „áttért-e Benedek a négyóránkénti evésre?” típusú kérdések a sírba tudtak kergetni (most is). Egy éven keresztül nem aludtam, de ezt szó szerint kell érteni. Azaz 3-4 részletben 5 órát éjszakánként. Nem egy olyan nappal van, amelyre nem emlékszem. Üssenek agyon, akkor sem. Jóformán egész nap szédültem, dekoncentrált voltam. Mondhatnák sokan, idióta is, amiért nem kértem segítséget. Nem kértem, kiabáltam. Kapálóztam, megoldást kerestem. Bíztam és hittem abban, hogy létezik, egyszer csak meglelem. Félkómában lebegtem. Éjszakánként felváltva őrködtünk a gyermekünk mellett Férjemmel. Rég nem állta meg a helyét az a közhelyes gondolat, hogy ő keresi a kenyérre valót, ő legyen pihent és friss és üde és vidám. Mindketten lerobbantunk. Engem dicsértek, amiért hamar visszanyertem eredeti formámat (soha olyan rossz passzban nem voltam előtte, kösz azért), férfiember pedig szinte folyamatos lumbágóval küzdött. Tudtuk mi, ez a fáradtság. Visszatérve a segítségre. Nem láttam értelmét. Rosszkedvű, introvertált voltam, mint oly sokszor életem során, amikor fájdalom/veszteség/rossz időszak szakad a nyakamra… a segítség elfogadása pont lett volna az i-re. Nem hiányzott senki. Tudtam, hogy az amúgy sem elfogadó, beletörődő és bólogató természetem csak ártana. Nekem ugyanis nem jelentett volna semmit, ha valaki jön heti egyszer, és látványosan segít, azaz porszívóz, főz. Én imádok egyedül lenni, akármilyen nehéz. Mindig úgy éreztem, hogy az életem, életkörülményeim, komfortérzetem jobbítása csakis rajtam múlik, a környezetemet én tudom alakítani. Átvitt értelemben és a szó szoros értelmében is. Ez amolyan utólagos bocsánatkérés a környezetemtől, megbánás, magyarázkodás. Kimondom, SENKIT nem akartam magam körül látni, és ennek vajmi kevés köze van a büszkeséghez. Ezt a helyzetet én AKARTAM, TEREMTETTEM - MEGTANULNI is nekem kell. Tanultuk, fejlődtünk.
Mindenki elvárt valamit, mi mindennek ellenére minden erőnkkel arra koncentráltunk, hogy ezt a terhet ne rakjuk rá Benedekre. Semmit nem erőltettünk nála, mert döbbenetesen magas és kemény falakba ütköztünk. Kudarcba fulladtunk. Pl elkezdtük a hozzátáplálást 4 hónaposan, hátha az éhség miatt a sok ordítás és nemalvás. Hozzátápláláson túl tápszert is elkezdett kapni esténként, hátha attól tele a poci. Mindent elkövettünk, amit hibaként (is) szoktak értelmezni. Kérdem én, mi a hiba ebben? Próbálkoztunk, hallgattunk a védőnőre, doktornénire. Vannak elveim, de mióta anya vagyok, megtanultam azt is, hogy ezeket az elveket betehetem egy fiók legmélyére, mert bár szépek, nem mindig használhatóak, és sokszor (=többnyire) ahhoz folyamodunk, amelyet korábban mélyen elutasítottunk zsigerből. Tehát próbálkoztunk, figyeltünk, vártunk…, és rájöttünk. Ezt a gyermeket hagyni kell. Mert tud ő mindent, meg is tanítja nekünk. Elvégre ő diktál. Egy dologban következetesen merevek maradtunk, ez pedig a rendszeresség. Igazából ez az én rendszerem volt, a túlélés rendszere. Minden áldott nap ugyanabban az órában történt a séta, az etetés, a fürdetés, a fektetés. Akkor is, ha ez egyáltalán nem befolyásolta Benedek működését, valahol mélyen éreztem, hogy ezt igényli. Utólag sok mindent be mer vallani az ember. A fásultságtól, nemalvástól, frusztráltságtól, környezet elvárásaitól olyan tompa voltam, hogy nemigen emlékszem kiegyensúlyozott, réten pillangó után szaladgáló anyafigurára, inkább afféle rabszolgává váltam. Ezért vagy nem ezért, bár természetesen imádtam a fiamat, rendkívüli módon ragaszkodtam hozzá, és minden vele együtt eltöltött perchez, rituálékhoz, az igazi mély lelki kötelék még nem tudott kialakulni. Egészen pontosan emlékszem viszont arra, hogy mikor váltam visszavonhatatlanul szülővé. Ez volt az a pillanat, amikor először éreztem azt a belső remegést, azt a lüktetést, amelyet az anyaméhben eltöltött 9 hónapban a köldökzsinór jelent. Benedeket mentővel kellett kórházba vinni 13 hónapos korában kruppos rohammal, amely aztán a következő egy hétben alig akart szűnni. Azóta tudom, mit jelent szülőnek lenni. Milyen az igazi felelősség terhe, mit jelent az a szintén közhelyes gondolat, hogy „csak egészséges legyen”. Ma átalussza az éjszakát Bene. Kórház után látszódott némi javulás, előtte költöztünk, külön szobába került. A kórházban, bár nem így terveztem, végleg felhagytunk a szoptatással, sajnos nem az ő döntése volt, nem az én döntésem volt, a körülmények kényszerítettek rá. Azóta is elmélázok sokszor azon, hogy mitől volt így, mitől alakulhatott volna másképp. Benedek másfél éves kora óta stabilan, egyedül elalszik. Nem tettünk semmit. Miért is? Feladtuk talán. Nagyon sok más szempontból meg kellett tanulnunk a gyermekünket. Meg kellett tanulnunk, be kellett látnunk, hogy majd… majd… Így kapott időt mindenhez. Ülés, mászás, négykézlábra állás, két lábra állás – semmi nem próbálkozásokkal indult. Benedek mindenhez csak akkor látott hozzá, ha azt teljes bizonyossággal tette. Mai napig. Mindenben. Be kellett tehát látnunk, hogy ő különc, utána kell mennünk, nem előtte. Figyelem a gyermekünket, mai napig válaszokat keresek. Találtam egyet-kettőt. Benedek azok közé tartozik, akik kialakítják saját szabályaikat, és saját szívük és bölcsességük szerint élnek. Spirituális meglátás, gondolkodás nélkül vajmi nehezen elfogadható az a tény, hogy azért érkeztek e világra, hogy azt jobbá tegyék. Életfeladatukkal teljes mértékig tisztában vannak, ezért ha ennek véghezvitelét megakadályozzuk, teljes valójukban gátoljuk őket. Benedeknek, mint sok más gyermeknek is, nem kizárólag szülőre, hanem társra van szüksége kezdetektől, aki segíti őket céljaik megvalósításában. Egész egyszerűen meg kell értenünk őket, értetnünk magunkat. Benedek ma már elmúlt kétéves. Még pelenkás, még nem beszél (ide jöhet a „hűházás”). Tapasztalat, majd megtanuljuk. Életem egyik legszebb élménye, életem valódi értelme.
A másik legjobb dolog, ami történhetett velem, az Benedek kishuga, Jankaszáva (igazából Janka Száva), aki 3 hónapos lesz. Nem kell semmit sem megtanítani nekik, hisz a világ minden tudásával rendelkeznek. Benedek megtanította nekem az anyaságot, mára két gyermek anyukája lehetek. Nem szeretem a társadalom által elvárt és szigorú keretek közé szorított szerepeket. Anya vagyok, feleség vagyok, nő vagyok. Sokszor egyszerre, sokszor külön, azaz külön is működnie kellene. Bitang nehéz. Nem működik. Összeesik az ember a mókuskerék terhei alatt, és igen, zokog. Térdre ereszkedve, fél napig a fürdőszobában. Anyaként, feleségként, nőként is Ember vagyok. Be kell vallanunk azt is, ha nem megy. Ettől igazi. Sokszor igazi. Sokan kérdezik azok, akik felvették ugyanazt a cipőt, amelyet mi is hordtunk, hogy mit tettünk. Semmit. Benedek mutatta az utat. Minket választottak. Életünk végéig hálával tartozunk nekik ezért. Most már előttem is van valaki, nemcsak mögöttem. Mi, a szülei megyünk utánuk és figyelünk rájuk. Ez a legkevesebb és a legtöbb, amit adhatunk.
Torna? És még csak meg sem izzadok? Hát ott a helyem! Bánom, hogy nem gyermekeim születése előtt ismerhettem meg ezt a módszert. Világ életemben sportoltam, tehát nem a lustaságom miatt örültem meg hát nevezzük nevén a dolgot: intim tornának. Mivel terhesség alatt számos sport nem megengedett, vegyük az én példámat, a kézilabda az, ami iszonyúan hiányzott. Megemlíteném itt, hogy csapattársaim közül is jó páran küszködtek/küszködnek vizelettartási problémával…
Számomra mindkét terhességem semmilyen jellegű problémát nem okozott, beszélek itt a méh süllyedéséről (http://fru.szimpatikus.hu/mehsullyedes-meheloeses/) több szülés lévén, vagy akár az inkontinencia kialakulásáról, ill. az aranyér, mint örök problémáról. Tehát Nálam szerencsére a prevenció a fő szempont melyet a medencealapi izmok karbantartásával tudok fitten tartani.
Anatómiai szempontból a gátról Nekünk, nőknek annyit érdemes tudni: a magyar szó eredeti értelme szerint csak a női szeméremrés és végbélnyílás közötti 2-2,5cm. hosszú bőrterületet, valamint innen kiinduló hüvely és végbél közé eső hegyes ék alakban felfelé terjedő lágyrészeket értjük. Tágabb értelemben meg az egész medencefeneket. Ami azért fontos, mert a méh támasztókészülékét a medencefenék izomzata adja. Tapasztalati tény továbbá az is, hogy szülések folytán kitágult hüvelyfal mellett mind az uterus (méh), mind a hólyag hajlamos lesüllyedésre. Szülésnél a szeméremrés és az akkor szétfeszülő végbélnyílás közötti szövet (bőr és mélyebb lágyrészek) az a „gát”, amely megőrzi a szülőutakat a végbél felé való átszakadástól.
Érdekel, hogy kinek ajánlott, vagy, hogy a szülést mennyire befolyásolja a már elsajátított torna? Kérdéseimre egy kedves szülésznő, Kriston Intim Torna Tréner válaszolt:
1.Kiknek ajánlanád a módszer elsajátítását?
A Kriston Intim Torna kortalan. Ez egy olyan fontos gyakorlatsor, mintha azt kérdeznéd, „kinek ajánlanám a járás megtanulását?”. J A különbség csupán annyi, hogy ez egy nem természetes mozgássor. Vannak kultúrák, ahol foglalkoznak az intim, gáti területtel, náluk ez természetes. Mi nem ilyenek vagyunk, a mi kultúránk egy tabukkal körülvett világ, ahol senki nem beszél semmiről, ha pedig igen, akkor is sokszor tagad, a tüneteket enyhébbnek említi.
A módszer kisgyermekkortól kezdve életünk végéig megtanulható, végezhető. Egy feltétel van csupán, hogy tudd mozgatni a gátizmaidat. Lehet, hogy most kipróbáltad és nem ment?! Ha ez van, akkor azért, mert nem szokás tudatosan mozgatni, azonban ha vizelési- vagy székelési inger hatására tudsz törekedni a visszatartó szorítás végzésére, akkor képes vagy mozdítani is! J A végzésre való törekvés nem egyenlő a visszatartással, mivel lehet olyan gyenge a záróizom, hogy az nem képes megtartani a vizeletet vagy a székletet. Ez olyan, mintha próbálnál megemelni egy autót. Meg sem tudod mozdítani, azonban ha törekszel a végzésre, akkor az izmaid megfeszülnek. Edzés hatására pedig erősödnek és a kívánt záró- és tartófunkciót képesek lesznek ellátni.
2.A gáti fiatalság/öregség életkor függő?
Részben, de a kor csak egy kicsiny része az egésznek. Az hogy kinek milyen állapotban van a gátja, hogy az mennyire képes ellátni funkcióit, hogy milyen az érzete, ez mind leginkább szokásainktól függ. Azoktól a szokásoktól, amik az életünk részei, amik sokszor fel sem tűnnek. Némelyekről tudjuk, hogy valamilyen oknál fogva nem kéne. Ilyen például a görbe testtartás, nehéz súlyok cipelése, mert ezek nem tesznek jót a gerincünknek. Azonban a tamponhasználatról vagy a függőleges pozícióban végzett aerobicról, amikor például rugózva szökdelünk egyik lábunkról a másikra, senki sem gondolná, hogy ártalmas a gátnak.
Én, amikor először értesültem a Kriston Intim Torna létezéséről, akkor, mint szülésznő tekintettem a témára, úgy, mint aki ezt meg szeretné tanulni, de csak azért, hogy aztán taníthassa, mert az intim torna előnyeivel tisztában voltam ugyan, de úgy véltem, nekem ez még ráér. Amióta megtanultam, végzem, és csak azt tudom ajánlani mindenkinek, hogy amint értesül a torna létezéséről, keressen egy trénert, és amint tudja, sajátítsa el a gyakorlatokat. J
3.Mennyi idő alatt lehet elsajátítani a gyakorlatokat?
A Kriston Intim Torna tanfolyam 12 órás, melyet különféle óramegosztásban tartanak. Van 2x6, 3x4, 4x3, 5x2,5 és 6x2 órás tanfolyam. Ez trénertől és az idődtől függ. Van, aki gyorsan szeretné megtanulni, nincs ideje, neki például egy szombat-vasárnapi 2x6 órás tanfolyam a legmegfelelőbb. Azonban van, akinek délutánonként jó, hozzá inkább egy 4x3 órás passzol. Ezt mindenkinek maga kell eldöntenie. Mindegyiken elsajátítható a gyakorlatsor, mindenki ugyanazt kapja.
Azonban vannak személyek, akiknek könnyebb a többszöri találkozás például hetente, mert akkor van ideje gyakorolni az adott órán tanultakat, és a következő órára már úgy jön, hogy van, amit tud. Nem mellékes az sem, hogy így tud kérdezni, ha otthonában tapasztalna bármit, amivel nem tud mihez kezdeni, vagy esetlegesen otthonában jön rá arra, hogy ő ezt a feladatot mégsem tudja végezni.
Vannak trénerek, akik egyéni foglalkozást is tartanak, itt egyéni tempóban haladunk a tanulással.
Egy tanfolyam azonban nem csupán a tornáról szól! Beszélünk azon szokásainkról, amiket már említettem, hogy nem tesznek jót a gátnak, majd ajánlást teszünk azok kiküszöbölésére, kevésbé károsan végzésére. Ilyen például a testtartás, járás, testedzés, székletürítés stb. Nagyon fontosnak tartjuk a test és a lélek kapcsolatát, így beszélünk arról, hogy milyen módon tudunk magunknak tüneteket produkálni, és sokszor észre sem vesszük, hogy az ok ott van a szemünk előtt.
4.Szülés előtt mennyi idővel érdemes elkezdeni a gátizmok edzését, hogy a gát rugalmas és tágulékony legyen?
Ha van rá módod legalább 10 héttel szülés előtt kezd el megtanulni, de ha „későn eszmélsz”, az sem gond. A torna hatása már pár hét után határozottan érződik. Ugyanazt tudom mondani, mint korábban, hogy amint értesülsz róla. Azonban sosem vagy elkésve! A tanfolyamon szó esik babavárásról, szülésről, gátvédelemről, olyan gyakorlatokról, amiket 2 szülésérzés (méhösszehúzódás) között érdemes végezni, ha tudsz rá figyelni. Ezek a tágulást elősegítő gyakorlatok, amelyek hőt termelnek, a meleg izom pedig elasztikusabb; megtanulunk lazítani is; és természetesen szó esik itt is a test és lélek kapcsolatáról. J
5.Szülés utáni a gyermekágyas időszakra is jótékony hatással van az otthoni gyakorlatok alkalmazása?
Természetesen. A tréning után mindenki személyre szóló gyakorlatsort kap, kismamáknak pedig elmondjuk, melyik gyakorlatokat végezzék majd a szülés után. De ha Te például régebben végeztél tanfolyamot, és most érkezik a baba, úgy gondolom, hogy bármelyik trénertársam, akinél tanultad, elmondaná a gyermekágyas időszakra szóló gyakorlatokat.
6.Szülésznői praxisodban, észrevehető volt, hogy valaki végzett előtte intim tornát?
Sajnos én még nem sok olyan kismamával találkoztam, akik elsajátították volna a Kriston Intim Tornát. Szülőszobai esetem így nincs is. De jelenleg a várandós osztályon dolgozom, itt már találkoztam pár kismamával, akik végezték a gyakorlatokat, náluk nem is fordult elő az oly gyakori vizelet-visszatartási nehézség, aranyér, vagy szeméremtájéki visszér. Volt például egy kismama, aki a második gyermeke születése után végezte el a tanfolyamot, és a harmadikat várta. Elmondása alapján a harmadik szülése után sokkal erősebbnek, fittebbnek, frissebbnek érezte magát a gáti területén, mint fiatalabb korában.
Szülésznőként nőgyógyászati osztályon is dolgoztam. Ott sajnos a műtétek egy igen nagy részére épp a gátizom gyengesége miatt kerül sor (méh-, hólyag-, végbélsüllyedés…).
8.Várandósság és szülés után számos ismerősöm számolt be arról, hogy aranyérrel küzd, ill. kellemetlen vizeletcsepegés alakult ki. Hogyha már ezek a problémák kialakultak tudsz ajánlani valami gyógymódot?
Igen, természetesen! J Elsősorban érdemes odafigyelni az emésztésre, kerülni a székrekedést, a széklet és a vizelet tartogatását, a préseléssel, erőlködéssel járó gyakorlatok végzését, a görbe testtartást és még sorolhatnám. Saját tapasztalatomból kiindulva szerintem az a legjobb, ha elmész egy tanfolyamra, ahol nemcsak egy gyakorlatsort kapsz a kezedbe, hanem ajánlásokat szokásaid áthangolására. Számomra és sok-sok nő valamint férfi számára ez nem csupán egy tornatanfolyam, hanem egy élmény, mely során közelebb kerülhetsz női/ férfi természetedhez. Majd hazatérve kicsit átalakulsz, jobban odafigyelsz magadra, szükségleteidre, tüneteidre, a bensődre, valamint gyakorlatok végzésével garantáltan frissebbnek, fittebbnek, fiatalabbnak, erősebbnek érzed magad a gáti területeden, a tünetek pedig a múlté. J
9. A torna kontraindikációi.(pl.: veszélyeztetett terhesség.)
A Kriston Intim Tornát ne végezd, ha épp méhösszehúzódásod van, ha olyan miómád, ami a tornára vérzéssel reagál, és minden olyan esetben, ha az orvosod ezt ellenjavallja.
10. Könyvből,saját önszorgalommal elsajátítható a torna?
A könyvben megtalálhatóak mindazon információk, amik egy tanfolyamon elhangzanak. Mindazok, amiket említettem káros szokásainkról, ismertetjük a medencefenéken elhelyezkedő izmainkat, elmondjuk az ezen izmok edzetlensége miatt bekövetkező elváltozásokat. Valamint egy tanfolyamon is elhangzik sok-sok pszichoszomatikus történet, melyek hallatán sokan rádöbbennek, hogy tüneteiket maguk, az elfojtott, rejtett érzelmeik, a saját pszichéjük, lelkük produkálják, felismerik a miérteket, ami már egy lépés a gyógyulás útján. :) Ilyen elváltozások például a mióma, méhszájseb, ciszták, görcsök a várandósság alatt, gyakori sürgető vizelési inger, prosztata-megnagyobbodás stb.
Csak egy példát említenék. Mint említettem, várandós osztályon dolgozom, ahol gyakorta találkozom Kismamákkal, akik azért kerültek be hozzánk, mert sajnos görcsöl a méhük, ami akár koraszüléshez is vezethet. Ilyenkor infúziós kezelést alkalmazunk, ami a méh izomzatát lazítja, majd egy ideig marad nálunk az osztályon. A várandósság alatti görcsök általában azt jelzik, hogy PIHENJ! Azt jelzik, hogy figyelj jobban oda a babádra, magadra. A Terhesség az egy csodás ajándék, azonban sokan úgy viselkednek, élnek kismamaként is, mint korábban. Ugyanúgy terhelik magukat, mintha a pocakjuk csupán egy mellékhatás lenne. A görcs azonban jelez! Ez egy tünet, ami jelez! Mint minden tünetünk, ez is egy JELZÉS, amire érdemes odafigyelni! Az osztályon megfigyelhető, hogy azok a Kismamák, akik befeküdtek hozzánk, és pihennek, olvasgatnak, beszélgetnek, ők azok, akiknek a görcseik elmúlnak. Teljesen egyszerű a magyarázat, mert odafigyelnek magukra, babájukra, a várandósságukra. Kicsit megálltak. Azonban olyat is látok, hogy egy Kismama hozza magával a laptopot, vele a munkáját, és dolgozik. Folyamatosan telefonál, intézkedik, dolgozik. Neki sajnos ismételten jelentkezni fog a görcse, mivel nem változott semmi az életvitelén, ugyanúgy terheli magát, szinte figyelmen kívül hagyva azt, hogy babát vár. Ez persze sarkos, de talán érzékelhető a különbség.
Ilyen és hasonló példák elmesélése révén jutunk el a tanfolyamon saját, belső természetünk megértéséhez, saját tüneteink okának esetleges felismeréséhez.
Nemsokára a polcokon lesz Kriston Andrea Férfi Intim Torna című könyve is, mely főleg férfiaknak szól, de nem csak nekik. Ezekben is lesznek példák, hogy könnyebben megértsük a férfiak természetét, tüneteit. Egy tanfolyamon ezekről is szó esik a gyakorlatok elsajátítása mellett. Sokan, a könyv megvétele, és a gyakorlatok elsajátítása után jelentkeznek be egy tanfolyamra, mert ott szóban hallják, mert ott személyesen hallják, élik át a történeteket... De kérdésedre válaszolva, igen szorgalommal, odafigyeléssel, a könyvből is elsajátíthatóak a gyakorlatok, abból is nagyon sok hasznos információhoz jut az érdeklődő olvasó.
Mindegy, hogy hogyan, milyen módon sajátítod el a Kriston Intim Torna gyakorlatait, ha azt sikeresen meg tudod tanulni, majd rendszeresen végzed. Az eredmény érezhető változáshoz vezet! :)
Remélem sikerült felkelteni érdeklődésed! J Így ha kedvet érzel, hát netre fel, biztosan találsz egy számodra szimpatikus trénert!
Kellemes, élmény teli tanulást, majd jó érzésekkel járó tornázást kívánok!
Az intim tornáról szerzett élményeimről/tapasztalataimról később írok, ha valakit érdekel.
Forrás: Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia
Flórián Tünde
Annak idején, mikor megjelent Kriston Andrea – Intim Torna című könyve, hamar meg is vásároltam, de az olvasgatáson nem jutottam tovább a gyakorlatig. Mikor kismama lettem, eszembe jutott, hogy talán vannak benne gyakorlatok a tejképzés segítésére, ezért (sok év után először) elővettem és gyakran bele-belelapoztam. Megtudtam mennyire fontos a rejtett izmaink edzése, mert ez segítséget nyújthat a szülés során, illetve segíti a regenerálódást, kisebb a valószínűsége a későbbi inkontinencia kialakulásának. Megtudtam azt is, hogy ezen izmaink edzetlensége akár szervi problémákhoz is vezethet (tartószalagok lazulása miatt húgyhólyag -, méh - és végbél süllyedés). Ezek ismeretében már nem csak lapozgattam a könyvet, hanem megtanultam a gyakorlatokat, melyeket azóta is végzek minden nap lefekvéskor.
A gyakorlatok könyvből is könnyen elsajátíthatók, hiszen a tanfolyamokon sem látjuk magát a gyakorlatot, meg kell értenünk, mit kell éreznünk, hogyan mozgassuk ezeket az izmainkat. A könyvben nagyon részletesen, jól érthetően vannak megfogalmazva a gyakorlatok elsajátításához szükséges mozdulatok.
Ezen kívül nagyon sok hasznos információ található a könyvben a testünkről, testünk működéséről, és különböző gyakorlatok a mell – illetve az arc izmainak edzésére, menstruációs görcsök enyhítésére.
Van egy mondás: a kismamák kivirulnak, szépségük tündököl. Így látja a világ a kismamákat, hiszen nincs annál boldogabb dolog a világon, mint amikor egy nőből anya lesz.
Mint két gyerekes anyuka, úgy gondolom, hogy az egyik legszebb időszaka a babavárásnak, amikor észrevesszük, hogy pocakunk kerekedik, alakunk napról napra változik és már nem csak mi tudjuk, hogy egy drága kis emberkét hordunk a szívünk alatt, hanem az láthatóvá válik környezetünk számára is.
A szerencsésebb alkatú hölgyeknek a harmadik hónap végéig nem kell aggódniuk ruhatáruk miatt, de előbb utóbb minden kismamánál eljön az a pillanat, amikor tanácstalanul toporog a szekrény előtt.
Mit vegyek fel? –hangzik a kérdés, mikor szembesülünk a ténnyel, hogy nadrágjainkat, szoknyáinkat már nem tudjuk kényelmesen viselni.
A babavárás kilenc hónapja egy átmeneti időszak, kevesen vannak akik hajlandóak százezreket költeni ruhatáruk megújítására. Azonban a kismama is nő (hajaj de még mennyire!), és mi nők, valljuk be: imádjuk a szép ruhákat. Nehéz hát teljesen lemondani a megszokott ruháinkról, a divatos, egyéniségünkhöz illő megjelenésről.
Amikor 4 évvel ezelőtt kislányomat vártam a pocakomban, felkerekedtem, hogy beszerezzek néhány alap kismama ruhát. Az első boltból a kínálat láttán futamodtam meg: nagy virágos, össze-vissza pöttyös felsők, bordó csíkos szövetnadrágok, borzalmas fazonok, melyekben inkább tűntem partra vetett bálnának, mintsem boldog kismamának. Ezt követően egy nagyon szép üzletbe jutottam el, ahol egy nadrágét 27 ezer forintot kértek. Megköszöntem a lehetőséget, de nem éltem vele. Hát őszintén megmondom végül külföldre utaztam, ott szereztem be viszonylag elfogadható áron néhány hordható modellt.
Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a magyar piacon nincs olyan kismama ruházat mely jó áron fiatalos, hordható darabokat kínál. Mikor 1,5 évvel ezelőtt kisfiammal lettem terhes, ismét szembesültem a szituációval.
Végre divatos modelleket akartam, reális áron.
Megszületett hát a MoNa Mama kollekció, melynek kínálata a stílusosan, fiatalosan öltözködni vágyó kismamákat célozza meg, ráadásul elérhető áron. A MoNa Mama modellek egyszerűek, egymással illetve normál ruhatárunk egyes darabjaival jól kombinálhatóak, így már pár darab MoNa Mama modell beszerzésével biztosíthatod, hogy a babavárás 9 hónapja alatt is divatosan jelenj meg, nap mint nap.
Kérlek engedjétek meg, hogy az alábbiakban segítséget adjak kismama ruhatárunk összeálltásához – december révén - a téli hónapokra koncentrálva:
Akár dolgozó kismama vagy, akár nem, egy farmerra mindenképpen tegyél szert. A farmert hordhatod sportosan, vagy egy jó felsővel, kicsit magasabb sarkú cipővel, csizmával elegánsan. Örök darab, kismama ruhatárunkban is ez lesz az egyik alap modell. A MoNa Mamánál jelenleg két fazont kínálunk, válaszd hát ki közülük a kedvedre valót.
Nagyon jól kihasználhatóak, változatos megjelenést biztosítanak az egyszerű hosszú ujjú szűk felsők, melyeket választhatunk garbós vagy kerek nyakkal. Több színben kaphatóak, találd meg azt a két színt mely ruhatáradhoz a leginkább illik. Alapszínek a fekete, fehér, barna, de ha egyébként szereted a színes ruhákat, ne habozz, ezek azoka a felsők melyekből szabad színeset venni! Fekete hajúaknak ajánlom a sárgát, melír szürkét, világos tónusúaknakpl. az indigó kéket vagy a pirosat.
Feltétlen szükséged lesz legalább egy csinosabb szövetnadrágra, melynek színét szintén ruhatárad egyéb ruháinak tükrében határozd meg. Amennyiben dolgozol, nem árt, ha van két szövet nadrágod, hogy megjelenésedet a nadrágok váltásával is színesíthesd. Ebben az esetben válasz két különböző színt!
A karácsonyi ünnepekre való tekintettel gondold végig, mit fogsz viselni a céges karácsonyi rendezvényen, azünnepi vacsoránál, vagy amikor vendégségbe mentek, vendégeket fogadtok és persze szilveszter éjjelén. Ha inkább nadrág kedvelő vagy, akkor egyik alkalommal tökéletes lesz a fentiekben megemlített szövet nadrág egy szép kismama inggel vagy kicsit alkalmibb felsővel. A MoNa Mama kínálatában sok ilyen felsőt találsz, melyek egy alkalmi alsó ruházattal de akár egy farmerral is megállják a helyüket. Nagy kedvenc a vállki felsőnk, mely farmerral párosítva vagány, szoknyával visleve dögösen elegáns. Amennyiben az ing mellett döntesz, viselj hozzá színes vagy strasszos övet. Hihetetlenül csinos leszel benne. Választhatod fehérben, feketében vagy az alkalmakhoz még inkább illő ezüstös szürkében.
Természetesen ünnepekre választhatunk egy szép kismama ruhát vagy szoknyás viseletet is. A MoNa Mama kínálatában ilyen modelleket is találsz. Vékony és erősebb testalkatú hölgyeknek egyaránt kínálunk alkalmas fazonokat.
Amit még elengedhetetlenül ajánlok a téli kismamáknak az egy kord nadrág. Imádni fogod, hogy olyan jó meleg, puha, nagyon kényelmes viselet. Ebben aztán lehet szaladgálni az ajándékok után, készülődni az ünnepekre.
Amennyiben pénztárcánk engedi, a fenti modellek mellett választhatunk még kismama pullóvereket, bővíthetjuk nadrág vagy felső ruházatunkat. Sok normál ruhádat pocakosan is tudod hordani, ha jól párosítod egy megfelelő kismama modellel. Felejtsd el azonban párod pullóverjeit és ne vásárolj normál modelleket 3-4 számmal nagyobb méretben csak azért, hogy a hasadra felmenjenek.
A legfontosabb: ne adjuk fel egyéniségünket a babavárás hónapjai alatt sem. Ha például szereted a fekete színt, viselj bátran feketét. Jól fogod benne érezni magad – ráadásul még slankít is! Amennyiben nem vagy szoknyás, ne változtass ezen kismamaként sem. Olyan ruhákat válassz, melyeket szívesen hordanál egyébként is.
Ha így teszel jól fogod magad érezni a kismama ruháidban, büszkén és magabiztosan jelensz majd meg nap mint nap.
Közeledik a Karácsony. Engem minden évben magával ragad a hangulat. Mindig készítek valamit. Asztaldíszt minden évben, ezen kívül hópelyheket az ablakba, ajtódíszt, fenyődíszeket stb. Mióta Ambrus megszületett kevesebb időm van a karácsonyi készülődésre, ezért gyorsan elkészíthető dolgokkal készülök.
Ilyen például ez a hóember, amihez fehér, narancssárga és piros papíron, ollón, ragasztón és fekete filcen vagy festéken kívül nincs is másra szükség. Alig 10 perc alatt elkészíthető és igen mutatós ajtó, vagy ablakdísz. Egy A/4-es fehér papírból kivágtam egy akkora kört, amekkorát kiad a papír (de ez igény szerint lehet kisebb, vagy A/3-s papírból nagyobb. A kör megformálására körző híján egy edényt használtam). Hozzá méretben illő nagyságú kalapot vágtam piros papírból, majd ráragasztottam. Az orrát narancssárga papírból vágtam a szemeit és száját filccel festettem. (Az orrát is festhetjük). És készen is van. Testet is készíthetünk hozzá. Ablakra cellux-szal, ajtóra cellux-szal, vagy kétoldalú ragasztóval rögzíthető.
Aki vásárolt már hengeren üres CD-t, vagy DVD-t, az tudja, hogy minden henger alján van egy korong, ami úgy néz ki, mint egy lemez, csak éppen átlátszó színtelen műanyagból van (ez védi meg az alsó lemezt a karcolódástól). Én ritkán dobok ki ilyen kincseket, „majd jó lesz ez még valamire” alapon. Így van néhány ilyen korongunk itthon, és eljött az ő idejük. Papíron megterveztem egy mikulás fejet, ami kör alakot ad, ráhelyeztem a korongot és üvegfestékkel megfestettem. Vékony cérnát ragasztva rá az ablakunkban fog lógni társaival.
Keresztfiamnak készítettem néhány éve ezt a Mikulás csomagot. A mikulást kartonra rajzoltam, majd kifestettem és a hátára ragasztottam a puttonyt, ami hungarocell doboz (hobbyboltban is kapható, de a fagyit sok helyen ilyenbe adják elvitelre), amit pirosra festettem, csak a peremét hagytam meg fehéren. Ebbe tettem a piros vászonból varrt zsákot. Puttonyt készíthetünk akár műanyag virágcserépből, vagy bármiből, amihez könnyen hozzájutunk. Akár kartonból is készíthetünk. Megfelelő méretű téglalap két végét összetűzzük, az aljára pedig egy karton korongot ragasztunk.
Szintén a keresztfiam kapta ezt a Mikulást is. Varrógép nélkül készült, minden részét kézzel varrtam. Először elkészítettem a kezeket és lábakat, melyeket vékonyan kitömtem és egy zsinórt varrtam rá, a zsinórok másik végét belevarrtam a piros vászonból készült zsák oldalaiba. A fejének narancssárga vászonból vágtam egy kört, az oldalába fércöltéssel cérnát fűztem, ezzel húztam össze, kitömtem és a test szélére varrtam. A fej összehúzott részét a sapka takarja. A sapka bojtja és széle, valamint a szakáll vatelinből van, de lehet akár vatta is.
Tavaly díszítette ez a mécses az asztalunkat. Alapja lehet bármilyen doboz, amelybe belehelyezünk egy alufóliával bevont karton lapot, melyet kevés liszt és víz keverékével (csiriz) ecsettel átkentem (kivéve a középen a kört, ez lesz a befagyott tó), majd sóval megszórtam. Maga a csiriz is fehér alapot ad, rajta a só pedig szikrázó hóként hat. A havas domb és a hóember só-liszt gyurma. A fenyőágakat, tobozokat még száradás előtt belenyomtam, majd mikor megszáradt beleragasztottam. Érdemes a lapra ráragasztani minden elemet, így nem mozdulnak el áthelyezéskor sem. Só-liszt gyurma: só és liszt 1:1 arányban, kevés tapétaragasztó (elhagyható). Vízfestékkel, temperával vagy akrillal festhető. Ha akrillal festjük, szép fényes lesz.ű
Az idei asztaldíszünk faágakból készült. Ambrussal egyik sétánk alkalmával mohát és faágakat gyűjtöttünk. A faágakat ragasztópisztollyal ragasztottam össze, mohával töltöttem ki a réseket, tobozokat, fenyőágakat ragasztottam rá.
Só-liszt gyurmából készült ez a fenyő és a Mikulások. Apró ajándékok csomagolására ragasztottam kétoldalú ragasztóval.
Az őszi séták során gyűjtöttünk tobozokat. Ez a tobozangyalka gyorsan elkészíthető és igazán kedves fenyődísz, de akár ajándék, vagy ajándék kísérő is lehet. Nem kell más hozzá, mint toboz, fa-, papír- vagy hungarocell golyó, filc (vagy festék, attól függ, hogy milyen golyót használunk), 3-4 cm vastag szárnynak illő szalag, zsinór, babahaj, ragasztópisztoly, vagy más erős, gyorsan száradó ragasztó. ( A szárny készülhet papírból is, az angyalka haja pedig lehet akár rafia, akár fonal is.) A golyóra megrajzoljuk az arcot, ráragasztjuk a zsinórt és a hajat, majd a kész fejet a toboz csúcsára. A szalag két oldalát egymással szemben ferdén bevágjuk, a közepébe fércelő öltéssel cérnát fűzünk, amivel összehúzzuk. Az elkészült szárnyat a tobozra ragasztjuk és kész is az angyalkánk. Angyalkát készíthetünk hobbyboltban kapható pici cserépből is. Ekkor ez lesz a teste. A keze és lába zsinór.
