Azt tartják, hogy egy 4 hónapos babának át kell aludnia az éjszakát. Ezt a nézetet az én kisfiam -többekkel együtt- nem ismeri. Mi állhat a gyakori ébredések hátterében?
Az „át kellene aludnia az éjszakát” igen relatív fogalom. 3 hónapos korig a legtöbb baba 3-4 óránként felkel éjjel és eszik. Ha ettől gyakrabban kel, akkor valami más problémája is lehet, pl. koraszülötteknél fordul elő, hogy akár 2 óránként is esznek éjjel, vagy ha növekedési ugrás van és nappal nem evett eleget, ha hasfájós a baba, ha megfázott és az orra mindig eldugul, ha refluxos vagy fülfájós. 3 hónapos kor után általában már legalább 5-6 órát alszanak egyben (általában az éjszaka első felében), ezt tekinthetjük „átalvásnak”, de ezután ugyanúgy felkelnek 3-4 óránként enni.
Az éjszakát általában másfél-két éves kor után tudják átaludni, de ilyenkor is sok minden megébresztheti még őket 1-1 alkalommal, az őrlőfogak áttörése, a bölcsődei beszoktatás, kánikula, utazás, betegség és a szobatisztaságra szoktatás idején számíthatunk rá, hogy néhány napig 1-1 alkalommal megriad a kicsi éjjel.
Nagyjából 4-5 hónapos kortól az addig jól alvó babák is hirtelen „elromlanak” és elkezdenek gyakran ébredni éjjel (tehát nem 3-4 óránként). Ennek a hátterében ekkor általában a fogzás áll, amit megfelelő alkati (tehát nem ismerősöktől hallott valamilyen, hanem a gyerek számára a tünetei, az alkata alapján kiválasztott) homeopátiás szerrel lehet csillapítani. Ha az íny duzzadt, véres (ez általában a szemfogaknál és az őrlőknél fordul elő), akkor fájdalomcsillapítót is lehet adni éjjelre, a metszőfogaknál a homeopátia is elég.
6 hónapos kor után az intenzív mozgásfejlődés időszakában, amikor kúszni, mászni, járni tanul a baba, az izmok rohamos fejlődésnek indulnak, ezért a kicsi gyakran a saját izommozgásaira ébred fel. A másik gond az lehet, hogy a mozgékony baba álmában is „gyakorolja” a mozgást és ez kelti fel. Ezen lehet segíteni, ha hálózsákban vagy egy nagy takaróba becsavarva altatjuk a babát.
Ha folyton nekiütközik a kiságy rácsának és ez kelti fel, akkor érdemes kiságy helyett egy 1x1 méteres járókában altatni, ebben nagyobb a mozgástere.
Mit tegyünk ha gyermekünk éjjel felébred? Hogyan altassuk vissza?
Először is az ellen kell tenni, hogy ne ébredjen fel. Ha fogzik, akkor azt kezelni, ha sokat mozog, akkor a fentiekben leírtak szerint azt. Ha ennek ellenére megébred a visszaaltatás módszere maga lényegtelen, olyasmit válasszunk, ami nekünk is kényelmes, megfelel, amit akár 2-3 éves korában is el tudunk majd fogadni. A baba azt tanulja meg, amit megtanítunk neki.
Ne az legyen a cél, hogy mihamarabb abbahagyja a sírást és elaludjon végre, hanem az, hogy megtanulja az elalvás módját. Ez pedig napokig tartó folyamat, amikor következetesen minden egyes altatásnál ugyanazt kell csinálnunk, történjen akármi. Ez pedig a szülők önuralmán múlik elsősorban.
Tehetünk-e valamit, hogy kiküszöböljük az ébredéseket?
A baba a felszínes alvási szakaszokban ébred fel, de csak akkor, ha valami megébreszti. Ez minden életkorban más ok lehet. Egészen kicsiknél az éhség, a hasfájás szokott lenni a leggyakoribb indok, 4-5 hónapos kortól a fogzás, az intenzív mozgásfejlődés miatt fellépő okok, 8 hónapos kor után a szeparációs szorongás állhat a háttérben, 1,5 éves kor után már komplexebb okok szoktak az alvázavarok hátterében állni, ilyenkor már a családi feszültség, a költözés, beszoktatás, testvér érkezése és egyéb okok az alvászavarok fő okai.
Elsőként mindig az okokat kell megkeresni és megoldani, addig nem szabad a rossz szokásokra hivatkozva megváltoztatni a baba alvási szokásait.
Nekem többen is tanácsolták, hogy este adjak a kisfiamnak pépet (főzeléket), így nem fog felébredni éjjel? Ez nálunk nem jött be? Van aki esküszik erre. Mi a véleményed erről?
Ez városi legenda :) Van olyan gyermek, aki napközben nem eszik eleget és ezért kel fel éjszaka, náluk biztosan működik a módszer, de általánosnak nem mondanám.
Van valóságalapja annak, hogy a tápszerrel táplált babák többsége azért alussza át az éjszakát, mert jobban eltelíti a pocakjukat a tápszer?
Nem. Ez a tévhit onnan ered, hogy régebben kevesebben szoptattak, sok tápszeres (és tehéntejes) baba volt és akkoriban kevesebb volt az alvászavar, ez azonban nem a tápszernek tudható be, hanem annak, hogy akkoriban (20-30 évvel ezelőtt) nyugodtabb volt a világ, kiegyensúlyozottabbak voltak a szülők, szorosabb, szigorúbb napirendet tartottak, valamint hagyták sírni a babát, ha éjjel felébredt.
Létezik olyan, hogy „rossz szokás” miatt ébred fel a baba éjjelente? Ha igen, le lehet róla szoktatni?
Nem, nem lehet. Az ébredés hátterében mindig valamilyen konkrét ok van, a „rossz szokás” csak belemagyarázás. Tehát nem amiatt ébred a baba éjjel, mert rossz szokása van, hanem valamilyen konkrét probléma ébreszti fel. Például a cicin elalvó baba nem azért ébred fel, mert szopizni akar, hanem valami felébreszti, viszont ezután csak cicin tud visszaaludni, mert ezt szokta meg, mint az elalvás módszerét. Ez viszont ( hogy segítséggel tud elaludni) valóban rossz szokás, amit a szülők tanítanak meg neki. Például mindig cicin, ringatva altatják, de hallottam már olyanról is, hogy a baba csak a járó porszívó vagy ventilátor hangjára tudott elaludni, ezt biztosan nem ő követelte ki :)
Mikor beszélünk alvászavarról? Mikor érdemes alváslaborba menni?
Alvászavarról akkor beszélünk, amikor a babán szemmel láthatóak a kialvatlanság jelei: fáradt, nyűgösen ébred, nem mosolyog, nem játszik, fogy, azaz érezhetően kiegyensúlyozatlan a kialvatlanság miatt.
Alváslabort kell felkeresni: - ha tartósan összecseréli a nappalt az éjszakával (azaz nappal hosszan és nyugodtan alszik 10 órát, éjjel viszont ébren van még 3 hónapos kor után is), - ha folyamatosan az életkorának megfelelő mérték alatti mennyiséget alszik (az összes alvását összeadva, tehát a 20-30 perceket is bele kell számolni!) és szemmel láthatóan is fáradt, - ha az alvásból rendszeresen idő előtt, sírva ébred és ébredés után folyamatosan nyűgös, fáradt, - ha éjszaka folyamatosan 20-30 percenként felsír és ez az állapot már legalább 2 hete tart változatlanul (tehát ha csak néhány éjszaka fordul elő, az még normális, de ha minden egyes éjszaka ezt csinálja, akkor gond van)
Akkor is el lehet menni, ha kezelhetetlennek érzed a helyzetet, mert előfordulhat, hogy tényleg találnak szervi panaszt is (reflux, visszamaradt fülgyulladás, megnagyobbodott orrmandula lehet a háttérben), de a legtöbb esetben nem találnak semmit, és azt a tanácsot adják, hogy tanítsd meg a gyereket önállóan el- és visszaaludni.
Nemrégiben megjelent egy cikk a Nők lapjában arról, hogy a sírni hagyott babák ugyanúgy felkelnek éjjel többször, csak nem sírnak, mert tudják, hogy nincs értelme, és szoronganak. Ez pedig hatással van felnőttkorukra is. Te is egyetértesz a sírni hagyásnak ezzel a pszichológiai hatásával, következményével?
Szerintem nincs ennyire szoros összefüggés a kettő között. Egy olyan családban, ahol csecsemőkorban a sírni hagyás és a „majd megszokja” a norma, ott később is ilyen elvek mentén nevelik a gyerekeket, és ennek már lehet egyértelmű kihatása a felnőttkorra. Ha azonban egyszer-kétszer sír a baba, attól még nem lesz felnőttkorra önbizalom-hiányos, szorongó ember.
Sok anyuka attól fél, hogy ha egyszer sírni hagyja a babáját, azzal már véglegesen mindent elront, de a gyereknevelés nem ilyen végletes helyzetekből áll és nem csak alvásból, altatásból. Sok családot ismerek, ahol alvás szempontból nagy szigor volt (pl. mert 3-4 gyereknél már nem lehet mindenki egyéni igényeinek engedni és nem lehet kialvatlan az anya), ugyanakkor minden más téren sok figyelmet, törődést és szeretetet kaptak a gyerekek.
Nem értek egyet azzal, hogy hagyjuk sírni a babákat. Elsőként mindig meg kell keresni az ébredés okát és azon segíteni, megelőzve ezzel az ébredést. Ezáltal 4-5 napon belül érezhető változásnak kell bekövetkeznie (nem feltétlenül fog mindent megoldani, de pozitív változásnak jelentkeznie kell pl. ritkábban kel fel a baba, vagy könnyebben visszaalszik). Ha úgy látjuk, ezt követően is szükség van arra, hogy a kicsi megtanuljon önállóan, segítség nélkül elaludni, illetve visszaaludni, akkor ezt megtaníthatjuk neki. Ez azonban nem a sírni hagyást jelenti. Először is segíteni kell neki az elalvás előtti ellazulásban, a világ „kikapcsolásában”, ez lehet dédelgetés, ringatás, éneklés, hátsimogatás vagy valamilyen közös rutin (a kisebbik fiam pl. először lekapcsolja a lámpát, ad egy puszit, iszik egy korty vizet, elrendezgeti a plüssállatait, betakarom, megsimogatom és utána alszik el, ehhez a rutinhoz ragaszkodik 1 éves kora óta, ezt közösen alakítottuk ki). Ez segít neki elfogadni, hogy most jön az alvás. Ezután, amikor már nem olyan éber (de még nem alszik mélyen), letehetjük az ágyba. Ha ilyenkor felriad, sír, akkor a hátát simogathatod, amíg el nem alszik, vagy ki lehet venni és megint dédelgetni, de sok gyerek ettől csak még jobban felébred. Ezt következetesen kell csinálni, mindig minden alkalommal ugyanúgy, így fogja megérteni, hogy ezentúl ez az altatás új módja. Ez a tanulási folyamat életkortól függően lehet 2-3 nap, vagy akár 1-2 hét is.
Ha ilyenkor sír a baba, azzal általában tiltakozik az új altatási mód ellen, de az is előfordulhat, hogy még nem eléggé álmos. Mivel az ébrenléti idők fokozatosan nőnek, az anyák meg ragaszkodnak a megszokott alvási időpontokhoz, ezért gyakran előfordul, hogy a baba még nem szeretne aludni, de az anyuka már le szeretné fektetni, ilyenkor lehetnek nézeteltérések :)
Ha többet szeretnél olvasni az alvással/altatással kapcsolatban, vagy nem kaptál választ minden kérdésedre, látogass el a www.alvas.kismamablog.hu oldalra, ahol felteheted Áginak a kérdéseidet.
Zakariás-Pipis Edit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése