
Azt tartják, hogy egy 4 hónapos babának át kell aludnia az éjszakát. Ezt a nézetet az én kisfiam -többekkel együtt- nem ismeri. Mi állhat a gyakori ébredések hátterében?
Az „át kellene aludnia az éjszakát” igen relatív fogalom. 3 hónapos korig a legtöbb baba 3-4 óránként felkel éjjel és eszik. Ha ettől gyakrabban kel, akkor valami más problémája is lehet, pl. koraszülötteknél fordul elő, hogy akár 2 óránként is esznek éjjel, vagy ha növekedési ugrás van és nappal nem evett eleget, ha hasfájós a baba, ha megfázott és az orra mindig eldugul, ha refluxos vagy fülfájós. 3 hónapos kor után általában már legalább 5-6 órát alszanak egyben (általában az éjszaka első felében), ezt tekinthetjük „átalvásnak”, de ezután ugyanúgy felkelnek 3-4 óránként enni.
Az éjszakát általában másfél-két éves kor után tudják átaludni, de ilyenkor is sok minden megébresztheti még őket 1-1 alkalommal, az őrlőfogak áttörése, a bölcsődei beszoktatás, kánikula, utazás, betegség és a szobatisztaságra szoktatás idején számíthatunk rá, hogy néhány napig 1-1 alkalommal megriad a kicsi éjjel.

Nagyjából 4-5 hónapos kortól az addig jól alvó babák is hirtelen „elromlanak” és elkezdenek gyakran ébredni éjjel (tehát nem 3-4 óránként). Ennek a hátterében ekkor általában a fogzás áll, amit megfelelő alkati (tehát nem ismerősöktől hallott valamilyen, hanem a gyerek számára a tünetei, az alkata alapján kiválasztott) homeopátiás szerrel lehet csillapítani. Ha az íny duzzadt, véres (ez általában a szemfogaknál és az őrlőknél fordul elő), akkor fájdalomcsillapítót is lehet adni éjjelre, a metszőfogaknál a homeopátia is elég.
6 hónapos kor után az intenzív mozgásfejlődés időszakában, amikor kúszni, mászni, járni tanul a baba, az izmok rohamos fejlődésnek indulnak, ezért a kicsi gyakran a saját izommozgásaira ébred fel. A másik gond az lehet, hogy a mozgékony baba álmában is „gyakorolja” a mozgást és ez kelti fel. Ezen lehet segíteni, ha hálózsákban vagy egy nagy takaróba becsavarva altatjuk a babát.
Ha folyton nekiütközik a kiságy rácsának és ez kelti fel, akkor érdemes kiságy helyett egy 1x1 méteres járókában altatni, ebben nagyobb a mozgástere.
Mit tegyünk ha gyermekünk éjjel felébred? Hogyan altassuk vissza?
Először is az ellen kell tenni, hogy ne ébredjen fel. Ha fogzik, akkor azt kezelni, ha sokat mozog, akkor a fentiekben leírtak szerint azt. Ha ennek ellenére megébred a visszaaltatás módszere maga lényegtelen, olyasmit válasszunk, ami nekünk is kényelmes, megfelel, amit akár 2-3 éves korában is el tudunk majd fogadni. A baba azt tanulja meg, amit megtanítunk neki.
Ne az legyen a cél, hogy mihamarabb abbahagyja a sírást és elaludjon végre, hanem az, hogy megtanulja az elalvás módját. Ez pedig napokig tartó folyamat, amikor következetesen minden egyes altatásnál ugyanazt kell csinálnunk, történjen akármi. Ez pedig a szülők önuralmán múlik elsősorban.
Tehetünk-e valamit, hogy kiküszöböljük az ébredéseket?
A baba a felszínes alvási szakaszokban ébred fel, de csak akkor, ha valami megébreszti. Ez minden életkorban más ok lehet. Egészen kicsiknél az éhség, a hasfájás szokott lenni a leggyakoribb indok, 4-5 hónapos kortól a fogzás, az intenzív mozgásfejlődés miatt fellépő okok, 8 hónapos kor után a szeparációs szorongás állhat a háttérben, 1,5 éves kor után már komplexebb okok szoktak az alvázavarok hátterében állni, ilyenkor már a családi feszültség, a költözés, beszoktatás, testvér érkezése és egyéb okok az alvászavarok fő okai.
Elsőként mindig az okokat kell megkeresni és megoldani, addig nem szabad a rossz szokásokra hivatkozva megváltoztatni a baba alvási szokásait.
Nekem többen is tanácsolták, hogy este adjak a kisfiamnak pépet (főzeléket), így nem fog felébredni éjjel? Ez nálunk nem jött be? Van aki esküszik erre. Mi a véleményed erről?
Ez városi legenda :) Van olyan gyermek, aki napközben nem eszik eleget és ezért kel fel éjszaka, náluk biztosan működik a módszer, de általánosnak nem mondanám.
Van valóságalapja annak, hogy a tápszerrel táplált babák többsége azért alussza át az éjszakát, mert jobban eltelíti a pocakjukat a tápszer?
Nem. Ez a tévhit onnan ered, hogy régebben kevesebben szoptattak, sok tápszeres (és tehéntejes) baba volt és akkoriban kevesebb volt az alvászavar, ez azonban nem a tápszernek tudható be, hanem annak, hogy akkoriban (20-30 évvel ezelőtt) nyugodtabb volt a világ, kiegyensúlyozottabbak voltak a szülők, szorosabb, szigorúbb napirendet tartottak, valamint hagyták sírni a babát, ha éjjel felébredt.
Létezik olyan, hogy „rossz szokás” miatt ébred fel a baba éjjelente? Ha igen, le lehet róla szoktatni?
Nem, nem lehet. Az ébredés hátterében mindig valamilyen konkrét ok van, a „rossz szokás” csak belemagyarázás. Tehát nem amiatt ébred a baba éjjel, mert rossz szokása van, hanem valamilyen konkrét probléma ébreszti fel. Például a cicin elalvó baba nem azért ébred fel, mert szopizni akar, hanem valami felébreszti, viszont ezután csak cicin tud visszaaludni, mert ezt szokta meg, mint az elalvás módszerét. Ez viszont ( hogy segítséggel tud elaludni) valóban rossz szokás, amit a szülők tanítanak meg neki. Például mindig cicin, ringatva altatják, de hallottam már olyanról is, hogy a baba csak a járó porszívó vagy ventilátor hangjára tudott elaludni, ezt biztosan nem ő követelte ki :)
Mikor beszélünk alvászavarról? Mikor érdemes alváslaborba menni?
Alvászavarról akkor beszélünk, amikor a babán szemmel láthatóak a kialvatlanság jelei: fáradt, nyűgösen ébred, nem mosolyog, nem játszik, fogy, azaz érezhetően kiegyensúlyozatlan a kialvatlanság miatt.

Akkor is el lehet menni, ha kezelhetetlennek érzed a helyzetet, mert előfordulhat, hogy tényleg találnak szervi panaszt is (reflux, visszamaradt fülgyulladás, megnagyobbodott orrmandula lehet a háttérben), de a legtöbb esetben nem találnak semmit, és azt a tanácsot adják, hogy tanítsd meg a gyereket önállóan el- és visszaaludni.
Nemrégiben megjelent egy cikk a Nők lapjában arról, hogy a sírni hagyott babák ugyanúgy felkelnek éjjel többször, csak nem sírnak, mert tudják, hogy nincs értelme, és szoronganak. Ez pedig hatással van felnőttkorukra is. Te is egyetértesz a sírni hagyásnak ezzel a pszichológiai hatásával, következményével?
Szerintem nincs ennyire szoros összefüggés a kettő között. Egy olyan családban, ahol csecsemőkorban a sírni hagyás és a „majd megszokja” a norma, ott később is ilyen elvek mentén nevelik a gyerekeket, és ennek már lehet egyértelmű kihatása a felnőttkorra. Ha azonban egyszer-kétszer sír a baba, attól még nem lesz felnőttkorra önbizalom-hiányos, szorongó ember.
Sok anyuka attól fél, hogy ha egyszer sírni hagyja a babáját, azzal már véglegesen mindent elront, de a gyereknevelés nem ilyen végletes helyzetekből áll és nem csak alvásból, altatásból. Sok családot ismerek, ahol alvás szempontból nagy szigor volt (pl. mert 3-4 gyereknél már nem lehet mindenki egyéni igényeinek engedni és nem lehet kialvatlan az anya), ugyanakkor minden más téren sok figyelmet, törődést és szeretetet kaptak a gyerekek.

Ha ilyenkor sír a baba, azzal általában tiltakozik az új altatási mód ellen, de az is előfordulhat, hogy még nem eléggé álmos. Mivel az ébrenléti idők fokozatosan nőnek, az anyák meg ragaszkodnak a megszokott alvási időpontokhoz, ezért gyakran előfordul, hogy a baba még nem szeretne aludni, de az anyuka már le szeretné fektetni, ilyenkor lehetnek nézeteltérések :)
Ha többet szeretnél olvasni az alvással/altatással kapcsolatban, vagy nem kaptál választ minden kérdésedre, látogass el a www.alvas.kismamablog.hu oldalra, ahol felteheted Áginak a kérdéseidet.
Zakariás-Pipis Edit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése