Örömszerzés kicsiként

Ezért a cikkért lehet, hogy egyszer kikapok.
Mégis megírom, mert amikor elkezdődött és belém csapott a felismerés, csak kapkodtam a fejem, nem tudtam mit tegyek, hova forduljak, lépni kell e vagy hagyni, hogy történjen, ami(ígérem, mindjárt érthetőbb leszek), s arra gondoltam, ha leírom, hogy ez van és természetes, és egyáltalán nem egyedi eset, más nem esik úgy kétségbe, mint ahogy én tettem az elején.

Szóval kimondom kerek perec: a lányom örömet szerez magának, úgy, ahogy a nagyok. Biza, dörgölödzik punci tájékon és szemmel láthatóan jó érzéssel tölti el. Idő kellett, míg rájöttem, mi is, amit csinál, és őszintén bevallom, amikor eszméltem, úgy éreztem magam, mint akit gyomron vágtak. Mielőtt 2009-ben prűd anyukának lennék kikiáltva, fontos hangsúlyoznom, nem az zavart, hogy "intimszekcuális" viselkedést folytat a lányom. Hanem, hogy pótcselekszik, és olyat, amivel illik elvonulni,mert nem tartozik senki másra. Ráadásul az én nemprűdségem nem jelenti azt, hogy más se nem.

Először persze jött az önvád, mit csinálok rosszul.Hiszen én is olvastam korábban, ha egy gyerek túl sokszor foglalja ezzel el magát, annak a hátterében az(is?)állhat, hogy valamiben hiányt szenved, nem érzi a megfelelő törődést, vagy megrázkódtatás érte, blablabla... Átrágtam magamban egyszer, kétszer, sokszor, de a legszigorúbb önvizsgálattal sem találtam magunkban hibát. Biztos vagyok abban, hogy azok, akik ismerik, ismernek minket, csak megerősítenének abban, hogy Flórka teljesen kiegyensúlyozott és boldog. Két évesen annyira sokféleképp képes kimutatni a szeretetét, ölel, puszil, bújik, vagy csak belesusog a fülünkbe: nagyon szeretlek Titeket. És igen, azt gondolom, ahhoz, hogy így ki tudjon fejezni valamit, neki is kapnia kellett belőle jócskán. Akkor nem foglalkozom vele eleget? Gyönyörűen beszél, versel,énekel, tízig számol, felismer leírt számokat, színeket, formákat,egy csomó mindent tud már a világról...hogy időnként elmosogatok, vagy beágyazok, csak nem róható fel nekem.

Szóval tipródás, mi légyen. Következő lépés internetes szakirodalom átböngészése. Összesíteném: Az ágyban hagyni kell, nem szabad megszidni, nehogy törést okozzunk, és hogyha nem sokszor csinálja/nap, akkor ez a világ legtermészetesebb dolga. Köszi. A fiamat azért kibeszélik a t. szülők az oviban,mert dadus néni kétszer simogatja meg a buksiját, így "jó esélyt" látok arra, hogy minden visszhang nélkül marad majd az óvodában Flórka ütemes kispárna gyalázása az ebéd utáni elfekvésnél. Ettől ugye megóvnám, ezért legelvetemültebb ösztöneimre hallgatva bizony megpróbáltam leszoktatni a kicsi lányt. Ő pedig nem engedte. Szenvedtünk több napja már, láttam, hogy akarja csinálni, szüksége lenne rá, miattam nem teszi, de ahogy megsimogatom és kijövök, kezdené...Alig bírt elaludni, sokszor sírdogált, szenvedett ő is, én is...éreztem, hogy el kell indulnunk valamerre, mert ez az állapot egyikünknek sem jó.

Szerencsére védő nénink nagyon jó fej, felhívtam, eljött, és átbeszéltük a "problémát". A beszélgetésünk lényege az volt, hogy amit Flóra csinál, valóban a világ legtermészetesebb dolga. Ha százalékot kellene mondania, körülbelül 4 gyerekből 1 -nevezzük nevén- maszturbál valahogy. Nincs másról szó, minthogy Flórka rájött, ha betömköd valamit a lába közé és ringatózik rajta, azzal jó érzést okoz magának és azóta gyakorolja. Akkor lenne csak gond, ha ez volna az egyetlen örömforrás az életében, a nap nagyrészében ezzel foglalná el magát. Arra kell megtanítani, hogy ez egy intim dolog, amivel el kell vonulnia. Az a vicces, hogy nem is igazán emlékszem olyan alkalomra, amikor előttünk csinálta, valahogy magától bevonult a szobájába, kiságyába, ha rájött a dörgölhetnék.
Egy szó, mint száz, a védő nénink annyira természetesen kezelte a helyzete, annyira nyíltan, vidáman, őszintén beszélgetett a témáról, hogy teljesen megnyugtatott. Azóta nem próbálom Flórkát "mesterségesen gátolni". Jelen állapot szerint ott tartunk, hogy a délutáni alvás előtt nem igényel társasági életet, hanem megkér, hogy menjek ki a szobából, és így altatja el magát. Este már eszébe sem jut, éneket,mesét kér, aztán kijövök és egyedül alszik el -úgy veszem észre- minden hintázás nélkül.

Kis félelmem még attól van, vajon hogy fog ez működni az óvodában, de védő nénink szerint a dolog természetességét az óvo néniknek is tudniuk kell, a gyerekek pedig emiatt nem beszélik ki a társukat.Az is lehet, hogy lesz annyira okos és ügyes, hogy 3 évesen megérti, hiába délutáni alvás, az óvodában közösségben van, ezért ott nem ildomos így altatnia magát. Hogy így lesz e, arról én csak egy év múlva tudok konkrét tapasztalattal szolgálni. Addig is gyertek és beszéljük meg, Nálatok volt ilyen probléma? Probléma ez egyáltalán? Változott, alakult, ahogy nőtt a gyermek? Előjött mások előtt, közösségben? Van teendőnk? Már azt is jó volna tudni, más hogy élte meg... Például TE hogyan?

Bár az eredeti cikkemben nem szerepelt, engedve a szerkesztői nyomásnak adnék néhány tippet arra az esetre, ha gyermekedet azon kapod hogy pajzánkodik. Ez azért mókás, mert kb. két hónappal ezelőtt, még én voltam, aki kapkodott fűhöz -fához, meg szaladt a vargához egy kis segítségért. De mivel egyenlőre nem nagyon olvastam más anyukától, hogy ilyen témában nyilatkozott volna, úgy érzem úttörő vagyok és mégis adhatok pár jótanácsot. Hát tessék:

1. Ha azon kapod a gyerkőd, hogy azt csinálja, amit, soha ne szidd vagy ne alázd meg.
2. Ha mások előtt csinálja, szólj rá következetesen,magyarázd el neki, hogy ez olyan dolog, ami nem tartozik senkire, tanítsd meg neki, hogy vonuljun el és egyedül csinálja.
3. Bárkinek beszélsz erről, ne hallja a gyermek, abból rögtön érezheti, hogy neked ez gond, vagy görcsölsz rajta.
4. Ha napközben többször észreveszed, hogy ezzel foglalja el magát, én azt tanácsolom, próbáld meg elterelni a figyelmét. Olvassatok, énekeljetek, táncoljatok, hányjatok cigánykereket, a lényeg, hogy keltsd fel az érdeklődését, így vedd rá, hogy hagyja abba, amit csinál. Ne szokja meg, hogy napközben bármikor nekikezdhet a mókának.
5. Fogalmam sincs, mi legyen az 5. jótanács, így még annyit javasolnék, légy vele mindig nagyon őszinte és nyílt a szexualitással kapcsolatos témákban is, biztosra veszem, hogy nagylányként/fiúként ő is könnyebben fordul majd hozzád, ha ilyen jellegű problémája, kérdése van.
   

Deák Emese