2010. január 12., kedd

Kisgyermekkel nyaralsz? - utazási cheklista

Bármilyen útra indulunk is azonban, bármilyen felállásban, a csomagolás gondja mindig a mi nyakunkba szakad, és számomra általában ez az utazás legrémesebb része, úgyis mondhatnám, hogy az egyetlen rémes része. Összeszedni, miket is kell vinni, aztán miket hova tegyünk, hogy a szükséges dolgokat akár útközben is megtaláljuk, de azért mindeközben hátunkon érezni férjünk aggodalmaskodó pillantásait, hogy vajon még hány táskát óhajtunk teletömni. Merészebb férjek ilyenkor képesek még azt is megjegyezni:
„drágám, félreértetted, nem kamionnal megyünk”.
Vegyük most azt az esetet – mert nekem egy kivétellel még csak ilyenben volt részem -, hogy autóval utazunk. Az autó csomagtere ugye behatárolja a vihető holmik mennyiségét, muszáj tehát átgondolnunk, mit vigyünk el, és mi maradhat itthon.

Az én módszerem minden utazás előtt az volt, hogy listát írtam a szükséges dolgokról.

Az adott korcsoporttól függően vannak alapdolgok, amik nélkül nem vágunk neki az útnak.
  1. Ide tartozhat a pelenka, popsitörlő, popsikrém, textilpelenka, cumi, cumisüveg, esetleg tápszer, vízforraló, tejpép, hogy az apróbb dolgokkal kezdjük. De általában visszük a babakocsit, háti hordozót vagy kengurut, utazóágyat, kiskádat, bilit, WC-szűkítőt, kismotort is. Ezek közül van, hogy már muszáj szelektálni, hacsak nem pakolunk még a gyerekek ölébe is táskákat. Sajnos nekünk nincs bicikli-csomagtartónk, így sokszor még a kerékpárt is bepasszíroztuk a csomagtartóba, illetve télen a szánkót… Érdekes, de valahogy eddig még mindig el tudtunk vinni magunkkal mindent, amit akartunk, pedig már akkor is tele volt a kocsi, amikor még csak egy gyerekkel utaztunk, és ugyanaz a típusú kocsink van most is, hogy már három gyereket viszünk magunkkal. Lehet, hogy az autó velünk együtt nőtt, ahogy a mesében a gomba?
  2. De visszatérve a csomagolásra. A fentieken kívül az alapdolgok közé tartoznak a ruhák és a tisztálkodó szerek. Ezeket én mindig személyre lebontva írtam fel a listámra, hogy külön-külön kinek miből hány darabra lesz szükség. Persze magunkon, felnőtteken spóroltam a helyet, és a gyerekeknél mindig nagyjából kétszer annyi ruhát raktam el, mint amennyire ténylegesen szükség lehetett, hiszen nem tudhatjuk, hányszor áztatják szét, pisilik össze, sározzák be, eszik le. Azért még így is előfordult, hogy a legközelebbi nagyáruházba be kellett ugrani meleg nadrágért valamelyik gyereknek. És igazából itt meg is említenék egy lényeges dolgot: hacsak nem a világ végére utazunk, egy sivatagi túrára, netán az Antarktiszra, akkor szinte képtelenség olyan dolgot otthon hagyni, amit ne szerezhetnénk be egy közeli nagyvárosban, valamelyik nagy áruházlánc egyikében. Talán egyetlen dolog kivétel ez alól, a kedvenc játék vagy alvós. Tehát a csomagolást ezzel érdemes kezdeni, mert ha este derül ki, hogy nincs meg a sárga kacsa / kopott maci / kedvenc rongyi, akkor tényleg világkatasztrófa várható. Még egy nélkülözhetetlen dolog lehet, de ez minket szerencsére nem érintett, ha valami allergia, egyéb miatt, bármiből valami különleges, nehezen beszerezhető dologra van szüksége a gyerekünknek. Ezeket nem érdemes megkockáztatni, hogy kaphatóak-e ott, ahova megyünk. Ilyenek lehetnek különféle gluténmentes, laktózmentes, egyéb dolgok.
  3. Harmadik alapkategória, ami nem maradhat ki a csomagoláskor, a gyógyszerkészlet. Ezt érdemes időben átnézni, hogy minden szükségessel fel vagyunk-e szerelve, bár itt is áll a tétel, hogy bizonyára gyógyszertár is van a közelben, de azért nem biztos, hogy annak felkutatásával akarjuk a nyaralásra szánt időnket tölteni. Tehát vigyünk láz- és fájdalomcsillapítót különféle kiszerelésekben korosztálytól függően (kúp, szirup, tabletta), valamit csípésre, égésre, felszíni sérülésre (fertőtlenítő, sebtapasz), hasmenésre, székrekedésre. Nyáron a napkrém is elengedhetetlen.
Tegyük fel, hogy mindent sikerült összepakolnunk, még a kocsiba is befért a sok holmi, jöhet a következő kérdés:

mikor érdemes nekivágni az útnak?


Itt is több tanácsot hallottam már, nyilván mindenkinél más válik be, sőt az is számít, milyen messze megyünk és mekkorák a gyerekek. Azoknál a gyerekeknél, akik tudnak autóban aludni, sokaknál beválik, ha alvásidőben vágnak neki az útnak. Ezzel máris megoldódik másfél-két órányi gond, és az is lehet, hogy az egész út csupán ennyi ideig tart.
Nekünk eddig a leghosszabb autós utunk nagyjából 12 órát tartott, ez alatt többször is aludtak. De azért ezt nem mindenkinek ajánlom jó szívvel, bár tény, hogy a gyerekek szinte jobban bírták, mint én.

Ahhoz, hogy útközben minden zökkenőmentesen alakuljon,

nagyon fontos, hogy csomagolásnál arra is odafigyeljünk, minek kell könnyen elérhető helyen lennie, mi mehet a csomagtartó legaljára. Nagyon kellemetlen tud lenni, ha az autópálya parkolójában az egész csomagtartót át kell túrni egy cumi vagy egy tiszta pelenka után. Ezen kívül kellő mennyiségű ételnek és italnak is kéznél kell lennie. Nem tudom, más gyerekei is olyanok-e, mint a mieink, akik alighogy beülnek a kocsiba, hirtelen azonnal éhesek és szomjasak lesznek. Ez mondjuk meg is látszik az autónk tisztaságán, de nekünk ennyit megért az utazás közbeni nyugalom. Kicsiknél, akik még csak pépeset esznek, hasznos lehet a bébiétel-melegítő, aminek van olyan verziója is, amit a szivargyújtóba lehet csatlakoztatni. De őszintén szólva nekünk ilyen sosem volt, még sem akadt ezzel semmi problémánk. Bármelyik útszéli benzinkútnál, étteremnél szívesen megmelegítették nekünk a mikrójukban.

Egy két szórakoztató dolgot is érdemes elől tartani az út során,

de lehetőleg olyat, ami elég nagy ahhoz, hogy ha leejtik, ne nagyítóval kelljen keresgélni a leállósávban félreállva. Ilyenek lehetnek a könyvek, babák, plüssök, rajzoló táblák. És nálunk az is mindig bevált, ha útközben szólt a zene.
Ha túléltük az utat, jöhet a következő kérdés: hogyan telhet a lehető legkellemesebben az előttünk álló egy-két hét?

Mindenképp érdemes előre tájékozódni,

hogy milyen programlehetőségek vannak a környéken, és fel kell készülni a lehető legrosszabb verzióra is, hogy esetleg végig rossz idő lesz. Tehát pakoljunk könyveket, kifestőket, üres papírokat, ceruzákat, kirakósokat, társasjátékokat is, illetve nagyon hasznos egy cd-lejátszó is sok zenével, netalán egy hordozható dvd-lejátszó néhány mesével, hogy végszükség esetén ezt is bevethessük, mielőtt teljesen megőrülünk a szakadó esőben.

Ha azonban szerencsénk van,

végig szép idő lesz, senki nem fog megbetegedni, mindannyian jól fogjuk érezni magunkat és számos nagyszerű fénykép, felvétel készül gyerekeinkről. Apropó, a fényképezőgépet, kamerát ne hagyjuk otthon, mert azt drága mulatság lenne a nyaralás alatt beszerezni! És természetesen az ezekhez tartozó pótelemeket, töltőket se.

Végezetül én azt javaslom,

merjünk belevágni a kisgyerekes nyaralásba, mert jó kaland és főleg a kicsit nagyobbaknak már maradandó élmény. De nem érdemes a legkülönlegesebb, legegzotikusabb helyekre elutazni velük, mert a látnivalók őket még úgysem kötnék le, miattuk viszont mi sem élvezhetnénk igazán. Egy kisgyerek tökéletesen jól érzi magát egy tanyán is két bocival, vagy egy ütött-kopott üdülőben is, nincs szüksége feltétlenül tengerpartra, hiper-szuper játszóvárakra, ami neki a legnagyobb élmény a nyaralás során, az az, ha érzi, több idő és figyelem jut rá a szülei részéről, mint általában. Erre az egyre érdemes tehát odafigyelni, hogy ez tényleg így legyen!

Paszternák Natasa

És te hogyan csomagolsz, ha nyaralni indultok? Miket visztek magatokkal? Mi az, ami nélkülözhetetlen? Befértek az autóba? Hogyan szoktatok utazni?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés küldése