Mesélj egy kicsit a családodról! Hány gyereked van, hol éltek, stb...
Egy Nógrád megyei faluban, Bánkon élek férjemmel és két kis Csemeténkkel. Dani két és fél éves, Hanna Zorka 9 hónapos.
Eredetileg az ország nyugati részéből, Nagykanizsa mellől származom, Bánkhoz a munkánk miatt kötődünk: férjemmel mindketten evangélikus lelkészek vagyunk, bár engem most elsősorban az anyai teendők kötnek le. Abban a kis szabadidőben, ami a gyerekek mellett adódik, megpróbálok valami kreatív tevékenységgel kikapcsolódni, feltöltődni.
Hogyan lett hobbiddá a varrás? Mikor tanultál meg varrni? Mit szeretsz benne?
A varrás új szerelem, alig fél éve tart. Zorka születése után kezdtem ismerkedni a varrógéppel. Igaz, hogy már régóta volt egy nászajándékba kapott kis gépem, azzal leginkább csak a nadrágok felhajtásáig jutottam el. Aztán egy barátnőm elkezdett patchwork tanfolyamra járni, és egyszer megmutatta nekem egy egyszerű blokk elkészítését lépésről-lépésre. Azóta nincs megállás, teljesen elvarázsolt a varrásban rejlő rengeteg lehetőség, és az sem utolsó szempont, hogy ez egy olyan hobbi, ami viszonylag hamar sikerélményt ad: egy délutáni alvásidő alatt is szép dolgokat lehet készíteni.
Mikor tudsz varrni a gyerekek mellett?
Csak ha alszanak. Amikor elkezdtem varrogatni, akkor az éjszakáim mentek rá, szinte alig aludtam, annyira szerettem volna minél előbb megtanulni az alap fogásokat. Most már kíméletesebb vagyok magamhoz, és inkább csak a délutáni alvásidőben varrok, de most már gyorsabban is készülök el egy-egy táskával, vagy éppen irattartóval, kulcstartóval, mint a kezdet kezdetén.
Dani próbaoviba is jár már délelőttönként néhány órára, ha Zorka akkor együttműködően alszik, akkor délelőtt is van egy kis idő, ami csak az enyém.
Miket szeretsz varrni?
Én mindig is nagy táskarajongó voltam, rengeteg táskát sikerült beszereznem az egyetemi évek alatt és elsősorban a kézműves táskákat kedveltem már akkoriban is. Ha egy egyszerű kis szütyőn volt egy applikált virág, annak már nehezen tudtam ellenállni :o).
Így a saját varrományok közül is a táskákat részesítem előnyben, persze még rengeteg tanulnivalóm van, de olyan jó érzés, hogy egy táska, ami tetszik, és amit szeretnék, a saját kezem alól is kikerülhet.
Ennek ellenére főleg másoknak varrok, a család és barátok után nyitottam a Meskán is egy kis boltot, de egyre inkább úgy tűnik, hogy az ottani árukészlet feltöltése már a szabadidőmet meghaladó feladat lenne, úgyhogy mostanában leginkább csak a megrendelések elkészítéséig jutok el.
Más kézműves dolgokat is szeretsz?
A legtöbb kézműves dolgot igyekszem kipróbálni, mindig felvillanyoz egy-egy új technika. Amikor még nem varrtam, akkor egy ideig az üvegfestés volt a kedvenc hobbim, aztán persze üvegmatricáztam, dekupázsoltam is, gyertyát festettem, vágtam-ragasztottam, mindenféle kreatívkodásba belekóstoltam.
Van még valami egyéb hobbid?
A blogolást nem tudom, hogy a hobbik közé soroljam-e, mindenesetre ez is egy bizonyos fajta szabadidős tevékenység. Amit még hobbinak neveznék, az a Photoshoppal való babrálás, a digitális scrap, amit szintén nagyon szívesen csinálok elsősorban a gyerekek fotóiból.
Aztán a horgolást szeretném még megtanulni, volt már egy kósza kísérletem horgolt állatkák gyártására, ez már tényleg csak a szabadidő végességén múlik, hogy ebben a kézimunkában nem sikerül jobban elmélyednem.
Mit szól a családod hozzá?
A családom – elsősorban a férjem – szerencsére támogat a hobbizásban, enélkül azt hiszem nem is tudnám csinálni. Az anyagbeszerző-körutakon mint sofőr működik közre, vagy éppen a gyerekeket próbálja lekötni, amíg én az anyagok között válogatok, de ha fontos varrnivalóm akad, akkor egy kis gyerekvigyázást is vállal, amennyire az ideje engedi. A csomagok feladása is az ő feladata.
Azt hiszem szerencsésnek mondhatom magam, ami a családom hozzáállását illeti, persze a család rovására sosem mehet semmiféle hobbi, bármennyire is szeretek varrni, csak annyit engedek meg magamnak, amennyi még nem tőlük veszi el az időt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése